A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hársvölgyi Virág: A tokaji Béres Béla-gyüjtemény Galaktotrophousa ikonja és köre • Adalékok a Szoptató Istenszülő ikonográfiájához

ülő Hodigitria, a Szoptató Istenszülő -, Kondakov elemzése azért téves, mert túlbecsülte az italo-krétai iskola jelentőségét és olyan szerepet tulajdonított neki, amilyet a ,JCV. század konstantinápolyi művészetének ez a szerény provinciális elágazása sohasem játszhatott.'"

10 Ezzel szemben Lazarev, a típus ránk maradt ábrázolásainak rendszerezésével felvázolja annak történeti genezisét a kezdetektől egészen Ambrogio Lorenzetti Szoptató Madonnájáig. Azonban talán túl messzire vezeti el a típus történetét, nem törődve a szerénynek nevezett italo-krétai iskola emlékeivel, amelynek a tárgyalt ikon is egy igen kvalitásos képviselője. Millard Meiss" is ez utóbbi körhöz tartozik, mert véleménye szerint a Madonna szoptató anyaként való ábrázolása egyáltalán nem volt újszerű jelenség az itáliai művészetben, hiszen a korai keresztény időktől fogva ismert volt már, bár igazán gyakorivá csak a 13. század végén vált; de nem a 13. században kezdődött, ahogy azt Kondakov és követői gondolták. Dr. Szilárdfy Zoltán szerint a Szoptató Madonna típusa a pestises századokban nőtte magát szimbólummá, és a 14. század első felének nagy pestisjárványa következtében terjedt el az itáliai trecento festészetében. A téma ikonográfiái rendszerezése mellett meglehetősen komplikált dolog a szoptatás témájának erőteljes, emocionális megjelenése, ahol a fő kérdés Máriának a szerepe. Lucia Langener

12 meghatározásai a legmegbízhatóbbak, ami az egyiptomi bizonyítékot illeti. 1996-os disszertációjának katalógusában számos Egyiptomból származó szoptató jelenetet - pogányt és keresztényt egyaránt -, és nagy mennyiségű írott forrást közöl a témával kapcsolatban. A kopt művészet olyan kiemelkedő kutatói, mint Klaus Wessel

13 és Paul van Moorsel

14 is foglalkoztak a Gyermeket szoptató Mária ábrázolásával, de lényeges dilemmájuk az volt a tudósoknak, hogy miért volt olyan elterjedt a téma a késő-antik egyiptomi monostorokban, ahol a calzedoniai zsinat után (451) a kopt ortodoxok voltak többségben. És mivel a hat, ismert Galaktotrophousát ábrázoló falképet kopt monostorok celláiban találták, így értelmezési probléma, hogy a gyermek Jézusnak miért ezt a legemberibb képét választották, mikor lett volna népszerűbb téma is a kopt ortodoxok számára, de mégis ez a közönség emelte ki Krisztus manifesztálódásának emberi aspektusát az emberi testben. Szent Jeremiás (Apa Jeremiah / Ayíoc; Iepeuío<;) monostorában három szoptató Mária ábrázolást is találtak, de ez nem egyértelmű bizonyítéka a Galaktotrophousa származásának. Szövegek tanúsítják a tej jelentőségét, valamint a keresztelés, és az Eucharisztia szertartása azt sugallja, hogy a Szoptató Szűz fogalma antedatálta kultuszát. 10 Lazarev, Viktor. Tanulmányok az Istenanya ikonográfiájához. Bizánci festészet. Budapest, 1979. 112. 11 Meiss, Millard: The Madonna Of Humility. The Art Bulletin, vol. XVIII. 1936. 12 Bolman, Elizabeth S:. The Enigmatic Coptic Galaktotrophousa And The Cult Of The Virgin Mary In Egypt. Images of the Mother of God, Perceptions of the Theotokos in Byzantium. ed. Maria Vassilaki. Athén, 2005. 14. 13 Uo. 14 Uo. 421