A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Veres János: Adatok Északkelet-Magyarország szkíta korához. Kisgyőr-Bubtető szkíta kori temető közöletlen anyagának feldolgozása

ADATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG SZKÍTA KORÁHOZ Kisgyőr-Bubtető szkíta kori temető közöletlen anyagának feldolgozása 1 (Függelék: B. Hellebrandt M.-Veres J.: Borsod-Abaúj-Zemplén megye szkíta kori lelőhely katasztere) VERES JÁNOS Bevezetés A borsodi Mezőség és a Borsodi-ártér 2 árvizes vidéke rendkívül kedvező földrajzi, gazda­sági feltételeket nyújtó területe volt az őskornak. Különösen otthonos lehetett - a preszkí­ta korszaktól kezdve - a keletről érkező sztyeppéi eredetű vaskori népességek számára, s a hegyvidékbe benyúló folyóvölgyeken át kaput jelentett a felvidéki vasérclelőhelyek kiaknázásához. Amennyiben áttekintjük Borsod-Abaúj-Zemplén megye szkíta kori leleteit ül. lelő­helyeit, látni fogjuk, hogy olyan sajátos képet kapunk, mely némileg az egész kárpát-me­dencei kutatásra is jellemző. A több, nagy sírszámú temető (Alsótelekes-Dolinka-domb, Kesznyéten-Szérűskert) mellett a telepek alacsony száma rendkívül szembetűnő (2. tér­kép). Néhány kivételtől eltekintve az északkelet-magyarországi szkíta kori temetkezési képünket a kevés sírs'zámú, bizonytalan körülmények között előkerült vagy régebbi ása­tásokból származó információkra alapozhatjuk, mint pl. Muhi, Szendrő, Meszes, Mád. Az olyan jelentős szkíta kori régészeti anyagunk is, mint a zöldhalompusztai hamvasztá­sos tumulus a megtalálók által bolygatott másodlagos információk tükrében elemezhető. A néhány hiteles ásatási körülmények között vizsgált temető (Alsótelekes-Dolinka domb, Kesznyéten-Szérűskert, Muhi-Kocsmadomb, Sajószentpéter-Homokbánya, Szentsimon­Kenderföldek) nyújt elemezhető régészeti adatokat a szkíta kori temetkezési kép megha­tározásához (1. térkép). A gyűjtésből származó leletanyag (3. térkép) nagy része is vásárlás, ajándékozás, illetve rablóásatás útján került a Herman Ottó Múzeum tulajdonába. így ebben az esetben is azzal kell számolnunk, hogy a leletanyagon és a lelőhely nevén túl a régészeti kontex­tus vizsgálatának eredményeit alig-alig vehetjük figyelembe. Elég itt a jelentősebb muhi állatalakos bronz tükröt, a szendrői csont tegezveretet vagy a múlt századi magángyűjte­mények anyagait említenünk. A mellékelt térképek figyelembevételével láthatjuk, hogy a szkíta kori temetők és telepek Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén sűrűsödnek, ezen túl folyóvölgyekhez és a hegységek déli oldalához köthetők (1-3. térkép). A fentiek­től eltérő néhány markáns kivétel nyersanyagbeszerzésre (5. térkép), valamint a Kárpát­medencén belüli kapcsolatokra utalhat (Tápiószentmártoni-csoport területe, Kárpátalja, 1 Fenti publikáció a szerző 2005-ben íródott szakdolgozatának (HOM Adattár 2005/3901-06) átdol­gozott, javított változata, annyi eltéréssel, hogy az ott közölt Hejökeresztúri Múzeum szkíta kori anyaga egy önálló - a gyűjtemény teljes anyagát felölelő - kiadványban kerül közlésre. Az így nyert helyet a szkíta bronz­tükrök vonatkozásában a Miskolc-Sajóparti homokbánya lelőhely anyagának bemutatására fordítottam. 2 Tisza-Sajó-Rima-Kánya-Bükkalja által határolt terület. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom