A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

deletének hitelesítői között szerepel alkapitányával, Széky Péterrel együtt.

118 Ugyanekkor, mint ahogyan a Pest megyei jegyzőkönyvekben feljegyezték, Kakucs prédium, illetve a felesége, Hartyányi Borbála örökségét képező Hartyány prédium miatt voltak ellentétei a szomszédokkal és többi birtokosokkal.

119 Egyetlen jelentősebb ütközetben való részvételének emléke maradt fenn, de ez egyben halálának is okozója volt. Több tanú emlékezett vissza mintegy negyven év múlva az 1659. december 16-án történt esetre. Egyike a tanúknak a harcon is részt vevő Kapitány Mihály nemes ember volt. A fent említett napon Bárius András szolgái a Szuhogy felé eső erdőrészre mentek szekerestől fáért. Munka közben ütött rajtuk az egri törökök portyázó lovascsapata, akik a védekező kocsisnak fejét vették, másikuk el tudott menekülni és megvitte a támadás hírét Szendrőbe. A kapitány azonnal lóra ült huszárjaival és éppen saját birtokán, Pusztakazincon érte utol a garázdálkodó ellenséget. A magyar végváriaktól azonban elpártolt a szerencse, maga Hatvani András főkapitány is elesett „több főrendekkel együtt". A törökök fejét vették, és diadalmasan vitték Egerbe. A fejet családja 130 talléron és egy török rabon tudta megváltani, és a tetemmel együtt örök nyugalomra helyezni.

1 Özvegye, Hartyányi Borbála később Fúló Miklós felesége lett. Második férje a régi Hatvani-féle faház helyett kőépületet emelt a telken. l Fúló Miklósné megkárosította az uradalmat azzal, hogy az engedélyezett 12 hordó bor helyett többet méretett ki házánál. Ezért Wesselényi nádor 1664-ben levélben figyelmeztette: „ ...árváit tekintvén, engedtük, hogy esztendőnként 12 hordó bort légyen szabad kiárultatni, de őkegyelme nemcsak 12 hordó bort, hanem esztendő által folytatja cégér alatt borát, nekünk nagy kárunkra." Cégérének leakasztásával, hordója abroncsainak levágatásával fenyegette meg az asszonyt. 122 1670-ben Wesselényi László és felesége osgyáni Bakos Zsuzsanna elzálogosították Szalonna falubeli és a szendrei végház tövében lévő Ivánka, Garadna, Szentmiklós pusztabeli teljes porciójukat, a szendrei alsó kapu táján levő puszta malomhelyet és a mellette lévő szabad kocsma helyet a ládbesenyői porcióval együtt Hatvani András özvegyének, Hartyányi Borbálának, valamint gyermekeinek, Hatvani Ferencnek és Máriának. Az oklevél megemlíti, hogy nekik ezeken a helyeken ugyancsak volt már részük. A zálogosítás harmadfélszáz magyar forintért húsz esztendő múltán való kiváltásig szólt. A szerződés szerint a puszta malom és kocsmahelyen épületeket emelhettek, melyeknek értékét a visszaváltáskor a zálogba adóknak ki kell majd fizetniük. Az ide telepített egész helyes jobbágyokért kétszáz forintot, a féltelkesekért száz forintot kell majd fizetniük, ha csak ezeket a zálogba vevők magukkal nem viszik.

123 A Hatvaniak egykori származásuk helyszínén is megőriztek némi kisebb birtokokat. 1676-ban Fúló Miklósné, mint gyermekeinek Ferencnek és Máriának gyámja tiltakozott amiatt, mert a szomszédos lakosok megsértették a Pest megyei Nemeshartyán, Kakucs és Alberti prédiumokban bírt jogait.

124 Hartyányi Borbála testamentuma az Egri káptalanban lett elhelyezve. 118 ARCANUM, Királyi könyvek, 12. köt. 491-493. 119 BOROSY András 1983. II. köt. 465, 466. 120 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVII. I. 71. 121 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVII. I. 71. 122 MOL. P. 72. 13. cs. 72/21. 123 MOL. A. 57. 16. köt. 233-236. 124 BOROSY András 1983. II. köt. 1819. 217