A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében • A Basó és Hatvani családok

A Hatvani családnak Szalonna faluban már András főkapitány idejében voltak részei. 1671-ben fia és lánya bírtak itt, illetve Ivánka, Garadna, Szentmiklós pusztákban, amelyeket hét év múlva zálogba adtak 2500 forintért.

125 Hatvani Ferenc 1694-ben a szalonnai Vár Domb egész területét akarta megvásárolni, amitől tiltották egyéb részbirtokosok.

126 Ez a fent nevezett Vár Domb nevű terület a település belterületén volt, és az egykor, már a 14. században itt emlegetett ősi kúriahely és kastély helyét jelölte. 1399ben Szalonnai Loránd fia István birtokában volt. Ekkor a kúriát pártázatos, fogazott mellvéddel erősített kőfal kerítette.

127 Különleges kiváltság emlékét őrizte meg egy 1800-ban készült tanúkihallgatás, amely éppen a kúria ügyében folyt. „Ha ezelőtt a régi időkben a faluban valamely verekedés, vagy zenebona történt, ha a bűnös a megnevezett curialis helyre bevezette magát, onnan senki is ki nem hozta, és oda paraszt bíró nem is merészelt menni."

128 Ez az asylum-jog arra enged következtetni, hogy a telek valamikor egyházi tulajdonban volt, bár ennek írásos forrása nincs. Nem egyedülálló ez a környéken, Szendrőn a „Bornemisza-kúria" élvezett hasonló jogokat.

129 Ez utóbbi telek ugyancsak a Hatvaniak kezén volt! Hatvani Ferencet szerencsétlenségére éppen itt érte a halál. Saját szalonnai jobbágya ennek a teleknek az udvarán lőtte agyon. Tetemét apjától örökölt szendrői, Gerse utcai házában terítették ki. Az 1800-ban végzett tanúbizonyság szedés alkalmával még emlékeztek nevére és a gyilkosságra is. „Régi emberektül úgy hallotta, hogy a deutrális házhelyen valami Hatvanyi nevezetű lakott volna, sőt még azon háznak felállását gyermek korába érte is, és az ablakain mint gyermek ki s be bujkált. Áztat is hallotta, hogy a nevezett Hatvanit a maga embere a deutrális helyen agyonlőtte volna."

1 Hatvani Andrásné Hartyányi Borbála 1683-ban tett örökvallást, amely az egri káptalanban lett elhelyezve. Mivel lányai, Mária és a már néhai Klára, kiházasításukkor több ingó és ingatlan vagyonhoz jutottak hozzá, fiának Ferencnek több vagyont juttat. „ Az gyűrűknek is az szebbikét, úgymint az öreg jó féle gyémántos aranygyűrűt Hatvani Ferenc fiamnak ígértem, és az medált is odaajándékoztam néki jó idején, az aranylánc pedig magáé, a szín ezüst pártaöv is övé." Gyürky Pál vőjét, mint a családi vagyon elvesztegetőjét emlegeti. „Első szegény uramtól maradott egynéhány száz forintra való posztót, fegyverét és lovait mind inkább hír nélkül vesztegette el őkegyelme." A család vallása református volt, mivel Borbála asszony jelentős javakat hagyott Kassán a helyi református eklézsiára. A Hatvaniak gazdagságára néhai Hatvani Klárának házasságára kapott nagy menynyiségű ezüst és arany marháknak szintén az egri káptalanban található összeírásából következtethetünk. Kiderül ebből, hogy Hatvani Klára két évig élt haláláig Bertóthy Samuval.

133 A házasságból született leánykát, Borbálát nagyanyja, Hatvaniné Hartyányi Borbála nevelte, ruházta.

134 125 B.-A.-Z. M. Lt. XV-17. Szalonna, 1671, 1678. 126 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. XIII. 19. 127 MOL. Df. 220290. 128 B.-A.-Z. M. Lt. VII-1. 216. doboz. Szalonna, szn. iratok. 129 GYULAI Éva 2002. 203. 131 B.-A.-Z. M. Lt. VII-1. 216. doboz. Szalonna, szn. iratok. 132 H. M. Lt. XII-1/19. 699. 133 Egy bokor aranypénz. Egy bokor fülben járó arany függő kígyóformára. Egy tiszta aranylánc, melyben kétszáz szem volt. Az nyomott száz aranyat legalább. Egy nyakra való arany függő, kinek közepiben egy hosszas jóféle gyémánt volt azon alól egy öreg jóféle gyöngy, mint egy közönséges baba. Tizenkét öreg arany szemek, klárissal egyvelezetten. Három igaz gyémántos arany gyűrűk. Egy nyakra való apró szemű 218