A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hoffmann Tamás: Etnikumok a prekapitalista Európában (Alkalmazkodás az ökológiai adottságokhoz, a piacok gazdasági feltételeihez és a politikához)

földművesek megtelepedését. Az utóbbiak vagyoni helyzete, sőt egyáltalában az élete korántsem biztonságos. A földművesek (rabló) szomszédaik miatt gyakorta földvárakat építettek. A rendszer kiegyenlítődött. A tönkrement pásztorok földművesekké váltak az állatvészek, a nagy rablóháborúk stb. következtében, ekkor az életben maradtak mintegy lezüllöttek az adózók rétegébe. A pásztortörzsek az állatvagyont tekintették anyagi alapjuknak. Paternalista családokban éltek, amelyek klánokhoz tartoztak, ez utóbbiak törzsekben (horda) egyesültek. A rendszer egyúttal katonai és vallási szervezet is volt. A törzs élén a kagán állt. Legfontosabb alattvalói a kovácsok voltak, akik fegyvereiket készítették és kapcsolatban álltak az ég (a sámánok által megidézhető) urával. A kovács istenség és a kagán alakja némely pásztortörzsnél funkcionálisan egybemosódott. A sztyepp végtelen, mondhatni határtalan lakótér, melynek közepén a sarkcsillag látható, azaz a „világ tengelye", az ég istenével az égbe feljutó sámán ezen felmászva tartja a kapcsolatot. Minthogy a pásztorok (hitük szerint) a túlvilággal vertikálisan érintkeznek, horizontálisan meg kell hódítaniuk mindazokat a törzseket és városi civilizációkat, amelyeket szomszédságukban tudnak. Innen a nomádok hódító politikája. A hunok Európában (Dél-Oroszországban) germán és szarmata törzseket győztek le a 4. században. A hunok 441^53-ban a városszörnyeteget, Bizánc telhetetlen rabszolgapiacát és a császári város kiterjedt birodalmát akarták meghódítani. (Ezenközben halt meg Attila). Ekkor már centrumuk a Kárpát-medencében volt. A rendszer szétesett, nem sikerült a germánok és a civilizációk szervezettségét átvenniük. A gepidák győzték le a hunokat. Maradványaik Dél-Oroszországba húzódtak vissza, és egyesülve uigur törzsekkel, megalapították a Bolgár birodalmat. (Ez a Kazár birodalomtól északra történt.) Ezek a törzsek egy Altaj-vidéki török nyelvet beszéltek. Őket az avarok hódították meg (552-ben). Nagy részük a Duna menti (ma is létező) Bulgáriába menekült, miközben szláv törzseket tett adófizetőkké. A földműves szlávok azonban idővel asszimilálták a pásztorokat. Másrészt a Bolgár birodalom törzsei maradványainak zöme az Urálhegységtől nyugatra húzódott Kazány és Ufa magasságába. Ők a Volgái-bolgárok, akikkel a magyarok még a 13. században is tartották a rokonságot. Egy másik etnikum, az avar törzsek szervezete nyugatra vándorolt, miután keletázsiai birodalmukat török törzsek zúzták szét 552-ben. A ligetes sztyeppén rátelepedtek a szláv törzsekre, de 791-796 között Nagy Károly legyőzte őket. A mai Csehországban összeomlott uralmuk, a Kárpát-medencében (896 táján) a magyarok győzték le őket, ami részben annak következtében sikerült, hogy a pásztorok közül sokan asszimilálódtak a földművesekhez. A magyarokat a besenyők támadták meg, majd Bizánc ellen fordultak. Ez a vállalkozásuk azonban 1091-ben meghiúsult, törzsi szervezetük összeomlott. A besenyő támadástól veszélyeztetve költöztek a magyarok a Kárpát-medencébe. A magyarok /:/ánjainak egy része folytatta rablóháborúit a tőlük nyugatra eső területeken. Egy évszázadon át sikeresek voltak, majd vereséget szenvedtek. A feudális civilizáció terjeszkedése a magyarokat is életmódjuk és politikai szervezetük megváltoztatására kényszerítette. A Nyugat terjeszkedett. A mai Lengyelország, Litvánia, Csehország területén megjelent a Róma-központú egyház, s a német mintájú államszervezet. Világi papok és szerzetesek települtek be, a világi elit nyugati nemesekkel egészült ki. A hatalmat átalakították, Kelet-Közép-Európában feudális civilizáció váltotta fel a hagyományos törzsi rendszereket. Új asszimilációs folyamatok indultak el. 155