A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Hoffmann Tamás: Etnikumok a prekapitalista Európában (Alkalmazkodás az ökológiai adottságokhoz, a piacok gazdasági feltételeihez és a politikához)

Wiirttemberg területén túl benyomultak az Alpokba, meghódították Bajorországot és Ausztriát, illetve a Bodeni-tó vidékén túl a mai svájci kantonokat. Sok helyütt szlávokra, másutt főleg keltákra telepedtek rá. A bevándorlók nyelvileg mindenkit asszimiláltak. A sváb területen zajlottak a középkori dinasztikus háborúskodások, miközben a városok megerősödtek. Ebből az ide-oda mozgásból emelkedett ki a reformáció, mely elsősorban Svájcban és a déli német népterületeken terjedt el. A reformáció vallási, ideológiai, politikai és kulturális mozgalom kezdettől fogva. A parasztháború által megmozgatott lakosság körében hódított, messze túl a német nyelvterületen, pl. a magyar falvakban is. A németekre jellemző, hogy a középkorban és az újkorban szomszédaik népterületén bevándorlókként -jelentek meg és csak ritkán asszimilálódó kolóniákat alakítottak ki. A németek története alkalmasint akkor kezdődik, amikor leigázták a keltákat. Erre azonban Közép-Európában nem került mindenütt sor. A germánok terjeszkedésének nyugati határa a Rajna, mely az Alpoktól az Északi-tengerig elválasztja Közép-Európát Nyugat-Európától. A távolságok és a hidak sok ezer évesek. A Rajna például kelta folyónév, és ,áramlat'-ot jelent. Az összeköttetést utak biztosítják (Strassburg). A germánok (a rómaiaktól nevet kapott) városa, Köln a római időkben az egyik fontos római provincia központjává terebélyesedett. (Colonia Claudia Ara Agrippinensis, a név az itt született Júlia Agrippina császárnő nevét idézi, franciául Cologne, már a kortársak nyelvhasználatában is Colonia.) Kétezer évvel ezelőtt itt volt a Birodalom második legnagyobb városa. Gazdasági szerepéből adódó jelentőségét (a középkorban tengeri kikötő, mert csak kis vízkiszorítású hajóik voltak) később sem veszítette el. Bár a 6. század után frank befolyás alá került, gazdasági jelentőségét mégsem veszítette el. A hatalmi központ nemsokára Aachen lett. A nevezetes folyó délen szúk völgyben kanyarog, Közép-Európa dél-észak irányú kereskedelmének jelentős részét századokon át itt bonyolítják le. Például boroshordókat szállítottak. A bor az ókor óta jelentős kereskedelmi cikk. A folyó partját is kiterjedt szőlőskertek övezik, ám északon mocsaras vidék, sőt érc- és szénvagyont rejtő kis dombok hullámzanak, ahol a középkor második fele óta bánya- és iparvidék bontakozott ki, mindmáig kölcsönözte számára a közép-európai ipar gazdasági vezető szerepét. Alkalmasint éppen fekvése biztosította számára fennmaradásának energiáit: hegyvidékek és síkság találkozásánál épült. A Rajna-völgy ideális kereskedelmi övezet. Ahol nincs szőlő, ott isszák a bort. A középkorban talán az angolok voltak a legnagyobb borfogyasztók. A rajnai sávtól keletebbre (az ókorban) frank törzsek éltek (száliak, rimániak, hesseniek). A frankok egyrészt a Rajna-mellékén, másrészt északi irányban terjeszkedtek. Lakóterületük az Északi-tenger, a Cseh-erdő és a Jura-hegység közötti táj, melyet a Majna oszt ketté. A száliak az Északi-tengerig nyomultak előre a 4. században, miáltal megvonták a flamand településterület határát a mai Belgiumban és elfoglalták a mostani Hollandia északnyugati részét. Az I. évezred második felében kiterjesztették hatalmukat a Rajnától nyugatra eső területekre, majd ebben a megnagyobbított körzetben birodalmat alapítottak, anélkül, hogy Nyugaton nyelvileg is asszimilálták volna a helyi lakosságot. A Frank Birodalom volt az első hatalmi intézmény, mely egyesítette a német törzseket. A törzsek élén hercegek (duces) álltak, akiknek érdeke a hatalmi decentralizáció volt. Az államszervezet éppen ezért kezdettől fogva nem változtatott lényegesen a németek regionalitásám Ez az állapot később is megmaradt. (Frankonia különféle okok miatt nevezetessé vált városok vonzáskörzetéből áll: a Rajna mellett Düsseldorf, Köln, Bonn, Koblenz, Mainz, Speyer, Worms, nem messze Aachen, Trier stb.). Az itteni tájak már a római időkben is jól prosperáló mezőgazdaságukról, folyami kereskedésükről és 135