A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pilipkó Erzsébet: Magyar görög katolikusok Kárpátalján • A munkácsi egyházmegye ugocsai területének nyelvi változásai a történeti források alapján

„kismisét" teljes egészében magyar nyelven végezte, míg a „nagymisét" ószlávul. Az 1941. évi kéziratos sematizmus is kettős, ruszin-magyar nyelvhasználatot tüntet fel, de más szempontok alapján differenciál: a nép beszélt nyelvét, a templomban énekelt énekek és a prédikáció nyelvét „ruthenorum és hungarorum"-ban határozza meg. Ha figyelembe vesszük az etnikai és vallási összefüggéseket, akkor a városi egyházközségben az 1930. évi demográfiai adatok csak szórványban jelzik a magyar nemzetiségű görög katolikusságot,'

47 míg az 1941. évi népszámlálás alapján a görög katolikusoknak alig kétharmada ruszin nyelvű, egyharmada pedig magyar.

148 A salánki egyházközségben az 1915. évi sematizmus adatai alapján ruszin és magyar nyelvű a liturgia,

149 azonban a közösségi emlékezet már az 1920-as évekre vonatkozóan kizárólagos magyar liturgiáról beszél, kivéve az Átváltoztatást, amely az 1960-as évekig ószlávul történt.

150 Az Átváltoztatás szláv nyelvűsége valószínűleg a Munkácsi Egyházmegye összes magyar egyházközségére jellemző, hiszen ez a gyakorlat megfelelt a miskolci adminisztratúráénak. (A hajdúdorogi egyházmegyében az Átváltoztatást görögül végezték.) Az 1941. évi kéziratos sematizmus Matécsa György kerületi esperes - aki 1919-től szolgált a salánki egyházközségben - aláírásával minden vonatkozásban a magyart tünteti fel. Ugyanakkor az 1930. évi népszámlálás 648 lélekszámban határozza meg a ruszin etnikum jelenlétét,

151 akik minden bizonnyal a görög katolikus felekezethez tartoztak, s ha ez így van, akkor azoknak több mint kétharmadát tették ki. Ilyen arányok mellett nehéz elképzelni a ruszin nyelv teljes hiányát a liturgiából. Inkább azt feltételezzük, hogy ez a „ruszinként" jelölt csoport is értette a magyar nyelvet, és ruszinként definiálásuk mögött politikai szándékot sejthetünk. Az 1941. évi demográfiai adatok is ezt látszanak alátámasztani.

152 A sejtésünk teljes megalapozottságot nyer, ha ugyanebben az időszakban a csepei egyházközség etnikai és nyelvi vonatkozásait vizsgáljuk. Az 1930. évi népszámlálás a görög katolikusok számát 812, a ruszinok jelenlétét pedig 803 főben határozza meg.

153 Ugyanakkor az 1900. évi népszámlálás a ruszin etnikum teljes hiányát mutatta ki, míg 586 görög katolikust. Felvetődik a kérdés: e három évtized alatt hová tűntek Csépéből a magyar görög katolikusok? Az egyéb forrásokból kiderül - és itt a számok is alátámasztani látszanak -, hogy azokat az összeírásban a számlálóbiztosok politikai megfontolásból ruszinokká minősítették át.

154 Az 1941. évi népszámlálás már magyar többségű 147 Statisticky lexikon ... IV. 1930. 1937. 15. 148 1941. évi népszámlálás. 1990. 320-321. 149SCHEMATISMUSVenerabilis... MDCCCCXV. (1915) 139-140. 150 Saját gyűjtés. (L. még Pilipkó E., 1995. 729.) Az erre vonatkozó kérdőívet a salánki parókus nem töltötte ki. 151 Statisticky lexikon ... IV. 1930. 1937. 7. 152 1941. évi népszámlálás. 1990. 320-321. 153 A magyarok számát 198 főben, míg a római katolikusokét 35-ben, a reformátusokét 131-ben. Statisticky lexikon ... IV 1930. 1937. 13. 154 A csehszlovák népszámlálások nem tudományos szempontok alapján végrehajtott hiteles felmérések, hanem politikai törekvések alátámasztásául szolgáló aktusok. Popéiy Gy., 1989. 62. A „statisztikai magyartalanítást" elsőrendű állami és nemzeti érdeknek tekintette az államhatalom. A sok egyéb ok mellett (elköltözés, az országból való kiutasítás, a korábban magát jelentős részben magyarnak valló zsidóság és cigányság külön etnikai kategóriába való besorolása) ez az állapot a görög katolikus magyarok egy részének ruszinokká való átminősítésében, a főleg Ugocsa vármegyében élő kettős nyelvű, kultúrájú magyar-ruszin népességnek ezúttal a ruszinokhoz történt „átpártolásában" kereshető. A számlálóbiztosok bizalmas utasítást kaptak arra, hogy a magukat görög katolikusoknak valló személyeket- még ha magyar anyanyelvűek is - ruszinnak írják be a nemzetiségi rovatba. Popély Gy., 1991. 60., Kocsis K.-Kocsisné Hodosi E., 1991. 36. Udvari István megállapítása szerint a csehszlovák kormány nemcsak a magyar görög katolikusokat, hanem a ruszinoknak is majd a felét (250 430