A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Borsodi Madárka című tanácskozás előadásai - Sári Zsolt: A hagyományos konyha megjelenése gasztronómiai fesztiváljainkon

település lakói a falunap keretében kikapcsolódjanak, közös programokon szórakozzanak! A kulturális programok mellett - amelyek között zenei műsorok, a nagydobosiak világtalálkozója, fogathajtó bemutató, a település intézményeinek, civil szervezeteinek bemutatkozása, műsora szerepel -, a középpontban természetesen a sütőtökből készült, valamint hagyományos népi ételek kóstolója áll. Az utolsó említendő példa, amelyet részletesebben is bemutatok a nagykörűi Cseresznyefesztivál. Nagykörű a Tisza jobb partján, Szolnoktól északkeletre, a Jászság és a Tisza közötti sávban, egy viszonylag zártnak tekinthető kistérségben helyezkedik el. A település képét alapvetően határozta meg és határozza meg ma is a Tisza. Az árvízmentes szintre települt halmazfalu a vízszabályozással párhuzamosan utcássá lett rendezve. A település valószínűleg túlélte a török uralmat és a Rákóczi-szabadságharcot is, majd a 18. században az északi palóc megyékből betelepülőkkel tovább nőtt a lélekszám, ami az 1940-es évekig dinamikusan növekedő maradt. Nagykörű térségében a 19. század közepén megkezdődtek a vízrendezési munkák, aminek következtében háromszorosára nőtt a szántóföld területe, csökkent viszont a legelők aránya. A Tisza szabályozásával a korábbi ártéri gazdálkodás és ökológiai rendszer megváltozott. Az ármentesítés után, a múlt század végén nagyarányú erdősítés és gyümölcsfa-telepítés zajlott le. Petrovay György báró, a falu birtokosa faiskolát alapított és meghonosította a germersdoríi cseresznye termesztését. A cseresznye hamar kedvelt gazdasági forrása lett a falunak, a két világháború között több család legfontosabb megélhetési forrásává vált. Nagykörű ma is alapvetően agrártelepülés, a falu lakói főleg kertészettel, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Az egyik legfontosabb megélhetési forrás ma is a cseresznye. Nagykörű elsőként csatlakozott az ártéri gazdálkodás visszaállítására indított programhoz. Ennek a programnak a későbbi elemzés szempontjából is jelentősége lesz. A nagykörűi falusi turizmus nem előzmények nélküli. A település az 1930-as években csatlakozott az Országos magyar Weekend Egyesület által szervezett, nyaralásra alkalmas községek hálózatához. Az akkor a településre látogató turisták egy vendéglőben és kiadó szobákban tudtak megszállni. A rendszerváltással szinte egy időben indult meg a falusi turizmus visszaállításának kísérlete Nagykörűben. A magyarországi falusi turizmus a 90-es évek elején szinte kizárólag csak szobakiadásra épült. Néhány év elteltével - felismerve a piac igényeit, a kihívásokat - átalakulás indult a turizmusipar ezen területén is. A település legnagyobb fesztiválja a Cseresznyefesztivál, amely alapjaiban a szüreti mulatságok példáját követi, a különbség abban áll, hogy cseresznyeünnepet egyedül Nagykörűben rendeznek. Tehát olyan kulturális attrakciót hoztak létre, amely egyedi, specifikus, helyi hagyományokra épülő. Tehát nem kommersz, tucatrendezvényt valósítanak meg, hanem lokális, öndefinícióra, megkülönböztetésre alkalmasat. A fesztivál időpontja július második vagy harmadik hétvégéje. Ekkor már túl vannak a cseresznyeszüreten, a munka dandárján, a helyieknek is van ideje a kikapcsolódásra, a programokban való részvételre, az ünneplésre. Van egy másik oka is az időpont kiválasztásának. A helyi ünnepi struktúra kihasználása: a katolikus falu búcsú ünnepe Mária Magdolna napja, július 22. így a cseresznyefesztivál minden alkalommal a búcsú időpontjára esik. így megpróbálják saját vallási ünnepüket a turisták felé közvetíteni, bemutatni: kihasználni a turisták ilyen irányú kíváncsiságát, azaz a vallási attrakciók (1. körmenet) iránti fogékonyságot. 683