A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól

Hiszen az École des Beaux-Arts

22 dokumentuma alapján Mednyánszky neve nemcsak a bevezetéskor szokásos születési hely, év, lakcím és beiratkozási dátum, de ráadásul keresztnév nélkül szerepel. És itt sem a rendes, 1873. október 16-i beiratkozási dátum alatt felsorolt hallgatók között, hanem a 306. sorszám alatt „Mednyanski"-ként van feltüntetve nyolc másik tanítvány mellett. Az akadémiának az École Nationale Supérieure des Beaux Arts-ban található leltárkönyveiből volt visszavezethető, hogy pontosan 1874. május és 1875. október között látogatta Pils osztályát. Fontos adalék az is, hogy Pils halála után neve már nem szerepel a növendékek közt. Valószínű, hogy ő választotta Pilset, két okból is: az akadémiai tanulmányok szabályszerű végzése, másrészt viszont Pils katonai múltja miatt, amely rá mindig nagy hatással volt. Isidore A. Pils részt vett a krími háborúban, és történelmi képek mellett katonaképeket is festett.

23 Tény, hogy Pils halálával Mednyánszky befejezte az akadémiai tanulmányait. Ezután saját műtermet bérelt, s megkezdte önmaga képzését. Húga visszaemlékezésében 22 Az eredeti iratok (beiratkozási könyvek) őrzési helye ma az Archív National. Az Archív National A3 52 246 leltári száma alatt szereplő dokumentum tartalmazza az összes eligazító adatot, köztük Mednyánszky személyére vonatkozó irat valamennyi adatát. A beiratkozási könyvben a Pils tanítványok felsorolásánál „Lehmann lett Pils utódja 1875. október 16. után" olvasható megjegyzés utal az új tanárra. 23 Tudjuk, hogy báró Mednyánszky Lászlót egész életében rendkívüli módon érdekelték a napóleoni háborúk és a szabadságharcok, ami származásánál fogva is érthető. Családjának mindkét ágán számos katona és politikus őssel találkozunk. A festő születését csupán négy esztendő választotta el a vérbefojtott 1848-as szabadságharctól. Nagyapja a napóleoni hadjáratokkal került el Franciaországba, és onnan hozott feleséget. Az e házasságból született három fiúgyermek élete is predesztinálhatta Mednyánszky vonzódását a katonasághoz, akiben, ráadásul, mint betegségekre hajlamos, túlzottan óvott gyermekben, majd ifjúban másoknál jobban élt az érdeklődés a kihívások, a haza szolgálatában végzendő hadi tettek iránt. (A leírásokból ismerjük, hogy a festő egyik meghatározó gyermekkori élménye a hatvanas években Nagyőr környékén felbukkanó lengyel menekült katonákkal való találkozása volt. „Az akkori időkben, hatása alatt mindenben hazafias és harci motívumok képezték az alaptónust. Emlékszem, milyen égető érdek volt egy nap, lengyel menekültek jöttek ide s hatvanas évek forradalma után...plakátot szerkesztettünk, amelyben fegyverre hívjuk az ifjúságot az osztrákok ellen! Aláírtuk szépen teljes nevünkkel, és kiakasztottuk az országútra, hol napokig katonaság masírozott." (Czóbel Istvánné i. m. 58.) A festő húga fontosnak tartja megemlíteni nevelőnőjéről, hogy az ismerte Jan Matejkot (Czóbel Istvánné, i. m. 59), a lengyel függetlenségi gondolatot szolgáló nagy történelmi festőt, ki megfestette a krími háború csatajeleneteit is. A lengyel festő emléke Mednyánszkyban felmerül később, a bécsi Kunsthistorische Múzeumban látott Matejko-kép nyomán is.) A festő nagybátyja, László, a legidősebb fiú, testőrtiszt volt, őt a szabadságharcban való részvételéért Haynau kivégeztette. A középső, Eduárd, jogi pályára készült, a legkisebb, Cézár, aki papnak ment, s Görgey mellett hadügyminiszteri osztályfőnök és az egész hadsereg főpapja volt, a halálos ítélet elől külföldre menekült és száműzetésben halt meg, öngyilkos lett! Eduárdnak, a festő apjának sikerült csak az ősi, beckói birtokon megmaradnia, majd 1850-ben családot alapítania. (Czóbel Istvánné, i. m. 56.) Történelmi tény, hogy a szabadságharc leverése után a magyar családok többségében élt a remény a függetlenedési harcok újraélesztésére. Ezért voltak fontosak számukra az Európában ekkortájt előforduló háborúk, nemzetiségi villongások. Ilyen szempontból kísérték nagy érdeklődéssel, figyelemmel a krími tatárok harcát is. Zichy Mihály Kaukázusi jelenetek című litográfiái sorozata, melyen az 1853-tól 1856-ig tartó krími háború csatajeleneteit örökítette meg, ezért is volt nagyon népszerű. A Mednyánszky és Szirmay családtagok írott müvei is többnyire a magyar függetlenségi küzdelemmel kapcsolatos történelmi munkák: Mednyánszky Árpád (OSZK Quart Hung. 2523, ff. 189, 233), Dénes és László (OSZK Quart. Hung. 2523, f. 193) Egervári (Potemkin) Ödönhöz címzett önéletrajzi levelek „leginkább a Honvéd törzstisztek Albumában és a Honvédben felhasználva" 19. sz. második fele. Mednyánszky Dénes (OSZK Quart. Hung. 1538) alatt: Napóleon vagy a Győri Ütközet... Eredeti Érzékeny Játék 3 felvonásban. A Nagy Váradi Játékszínre készítette az odavaló Társaság tagja, Eder György 1817 ik Esztendőben. Az a Mednyánszky Alajos, akit leginkább a Malerische Reise aufdem Waagftusse in Ungarn, 1826-ban Pesten kiadott könyvéről ismerünk, 1855-ben lefordította Klapka: The War in the East... című írását (OSZK Kézirattár, 8. 9077 d./7). 1901-ben egy híres fegyvergyűjtemény árverezésének katalógusa hívja fel a figyelmet a Szirmayak katonai, hadi „szenvedélyére". A Kunst Auction in Wien, I. Graben 29 A, Durch E. Hirschler Comp. Waffen, Rüstungen, Rüstungstheile sowie andere Alterthümer und Kunst gegenstande címmel rendezte és jelentette meg Weil. Gráf Alfréd Szirmay, Szirma-Bessenő 604 tételből álló gyűjteményét. 337