A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Tarczai Béla: Marsalkó Mihály „őrmester, amerikai hadifogoly”

MARSALKÓ MIHÁLY „ŐRMESTER, AMERIKAI HADIFOGOLY TARCZAI BÉLA Elöljáróban Viharvert, vademecum formátumú könyvecske hever előttem. Borítóján nagy betűkkel virít a név. Benne az ő visszaemlékezései olvashatók, és szinte minden szakasz után az aláírása. Görömbölyön született 1897. november 19-én. A hiányosan rendelkezésre álló katonai nyilvántartási adatok szerint a polgári foglalkozása ács-állványozó a 214. szakmai számmal, vallása görög katolikus, nős, gyermekük nincs, lakása Görömböly, Vasvári Pál u. 151. Marsalkó Mihály annak a generációnak a tagja volt, amelyik belenőtt az 1914-18-as világháborúba, és miután azt szerencsésen túlélte, részt kellett vennie a folytatásban is, viszonylag idős fejjel, túl a 40-en. írásműve, amely a kezembe került, a műfaj szigorú szabályai szerint nem tekinthető naplónak, hanem inkább az utólag, a hadifogság elmélkedésre késztető ideje alatt fel-felbukkanó emlékmorzsák időbeli rendszer nélküli rögzítésének, teletűzdelve vallásos elmélkedésekkel, a helyzethez illő imákkal és nótaszövegekkel, rajzokkal. Ezek a feljegyzések egy mélyen vallásos, hazáját becsületesen szerető, katonai kötelezettségeit korrekt módon teljesítő, feleségéhez odaadóan ragaszkodójavakorabeli férfit mutatnak be. Munkája bevezető részében őszintén bevallja magáról, hogy a katonai tudományokhoz többet ért, mint a betűvetéshez (és - ezt én teszem hozzá: - az ortográfiához). Idézek a bevezető szakaszokból: „Az írásomra ne tessenek nagyon figyelni, mert még a katonasághoz ma is jobban értek mint a szöveghez." Néhány szakasszal később: „Elbeszélések és megtörtént dolgok katona koromi vándor utamról Görömbölytől az amerikai hadifogságig, a bajorországi Dachau hírhedt internáló és hadifogoly táboráig. ... Mindent úgy mesélek el, ahogy az velem megtörtént. És valóban minden úgy történt, amint azt itt a könyvecskében felírva találnak". A kiragadott idézetekből kitűnik, hogy munkáját a nyilvánosságnak szánta. (Nem derül ki, hogy miként.) Az is világos, hogy az eseményeket utólag, emlékezetből foglalta össze. Az is feltűnhet, hogy nem különíti el szigorúan egymástól a világháború két szakaszának eseményeit. Mintha ráérzett volna arra az újabb keletű hadtörténészi felfogásra, amely szerint nem helyes a háborúk lélektelen sorszámozása, mert a 20. században egy világháború volt, és az 1914-től 1945-ig tartott.

1 Mint márkiderült, Marsalkó Mihály feljegyzéseit 1945-46-ban a dachaui amerikai fogolytáborban írta. Az események szikár leírása mellett nem hagyta figyelmen kívül azt a gyötrődést, amit a frontszolgálat, a fogság, az ottani bánásmód, a hazától és a családtól való elszakadás, valamint a honvágy okozott. A szövegek kitűnő emlékezőtehetségről, jó helyzetfelismerő képességről adnak bizonyságot. Mindezt átlengi valami naiv báj, s ez a 1 DK Ravasz István: Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a XX. századi világháborúban. 1914-1945. é. n. 548