A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Tarczai Béla: Marsalkó Mihály „őrmester, amerikai hadifogoly”

rendszer hiánya és az olvashatóság nehézsége ellenére, a ma már bőséges hadifogoly visszaemlékező irodalomban egyedi helyet biztosít az ő munkájának. Ezért is érdemes vele foglalkozni. Érdekes, hogy katonaidejének eseményeiről - annak ellenére, hogy a rangjával járó beosztást komolyan vette - keveset ír. Felsorolja viszont azokat a földrajzi helyeket- 154-et- ahol 1916-tól 1945-ig, Görömbölytől Nagyfödémesig megfordult. Egyes helységekben többször is járt. Ezeknél az évszámokat is olvashatjuk. Egyik-másik helységhez rövid megjegyzéseket is illeszt. Pl. „Ókemence 1940 hídverés, Tiszaföldvár 1941 hídverés, a szolnoki hidat elvitte az áradat, Szentes 1917, Lembergből kísértem egy önkéntest, buzi volt, Mikóháza 1914 hídverés, Kiskőrös 1941 itt megtekintettem Petőfi házát." Katonáskodás 1916-tól 1920-ig Javában dúlt a háború 1916-ban, amikor első ízben, tényleges szolgálatra hívták be Kassára. Feltételezhető, hogy a kassakomáromi utász zászlóaljhoz került. Erről nem ír, de a körülményekből erre következtetni lehet. A Magyar Királyi Honvédségnél 1917-ig csak gyalogos- és huszáralakulatok működtek, műszakiak nem. Ezek -mármint az utász, árkász, híradó és vasútépítő alakulatok a közös hadsereg felsőbb vezetésének irányítása alatt állottak.

2 Elismert tény volt a hadseregben, hogy a magyarok kiváló műszaki érzékkel rendelkeznek mind mérnöki, mind szakmunkás szinten. Ennek is tudható be, hogy az összes műszaki csapatok állományának 40%-a magyarokból állt. Marsalkó mint ács-állványozó szakmunkás természetszerűen kerülhetett az utászokhoz. Mivel pedig tótul is anyanyelvi szint beszélt, szívesen vették a 34%-ban nemzetiségi nyelvet beszélők közé. Marsalkó utász mivoltára a feljegyzésekben csak közvetve utal. A dalszövegekben találunk utalást az utászokra. Ez megfelelt annak a katonai hagyománynak, amely szerint a széltében-hosszában énekelt katonanóták szövegét az adott fegyvernem és a közállapotok viszonyaira alakítgatták. így kerültek a Marsalkó által följegyzett dalszövegekbe a görömbölyi lányok, Ferenc Jóska helyett Károly király, majd Horthy Miklós, sőt találkozhatunk hadifoglyokkal (fácánokkal) és amerikai katonákkal is. De hogy újabb példát is említsek, 195 l-ben az átképzésre bevonult öreg tüzérek Gábor Áron helyett Farkas Mihály rézágyújáról daloltak. Marsalkó Kassáról Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenen át még 1916-ban Kolozsvárra, innen a román 2 Jacobi Ágost (szerk.): Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban. Budapest, 1938. * A cikkben szereplő fotók: részletek Marsalkó Mihály naplójából. 549