A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Békési Gábor-Tóth Arnold: „Hadifogoly vagyok, nem enged Amerika haza…” Marsalkó Mihály hadifogolynaplójának irodalmi és folklorisztikai vonatkozásai

A szerelemtől való búcsúvétel gondolatának állandósulása könnyen változhat búcsúzássá az élettől. Természetszerűleg jelennek meg a kéziratban azok az első világháborús katonanóták, amelyek az idősödő őrmester számára nem csupán katonatársaktól tanult dalok voltak, hanem élményszerűen is kötődött a bennük megénekelt helyszínekhez. S talán senki nem oly árva halálában, mint a hazájától távol - „a tiroli Alpok alján" - eleső katona, akinek még sírhantját is elhordja a szél: Ahová le fognak tenni, síromra nem borul senki, a ki él. Tavasz sem fakaszt rám zöldet, Elhordja rólam a földet Messze majd a szél. Lemberg alatt van egy kerek erdő, Közepében egy gyászos temető. Abban fekszik százhúsz magyar baka, Eltemette gyászos Galícia. Édesanyám, ne keressen engem, A sok között úgy sem talál meg engem, Nincsen kereszt síromnak elején, Mint a vadak, elásva fekszem én. Édesanyám kapott egy levelet, Abban kapta az én holt híremet. Sírhat ríhat szegény bánatában, Nem borulhat fia sírhantjára. A szeretetféltés, a család és a szülőfalu óhajtása általában bánatos-keserű szerelmes témájú dalokban jut kifejezésre. A „sokkal jobban szeretlek mint máskor / minden percben rád gondolok százszor" slágerszöveg

19 az új kontextusban például egészen új tartalommal telik meg. Ha néha - ahogy az őrmester írja - „felejteni akarván a bánatot" egy kicsit rágyújt egy vidámabb szerelmes dalra, az csakhamar keserűvé válik a szájban. Érdekessége az alábbi szövegpéldának, hogy a népdal szövegét nem mint dalszöveget írja le, hanem egy önkifejezési kontextusba helyezi, mintegy szimbolikusan utalva arra az egész helyzetre, amelyben a kézirat keletkezett. Az ehhez hasonló, felsóhajtással induló vagy a szöveg tematikájához kapcsolódó egyéni záradékokkal befejeződő szövegek nagyon gyakoriak a könyvben. Hej, te átkozott, Fogoly Tábor! Dahaui Fogoly Tábor! El mondhatom benned, Istenem-Istenem, Gyászba 19 Kovách K.-DeFries K., Valahol Oroszországban. Legismertebb előadója a rádióban Karády Katalin, 1942. 566