A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Hegyessy Gábor: Adatok Magyarország északkeleti részének gerinces állatairól (Vertebrata). I. - Ingolák (Petromyzontiformes), halak (Pisces), kétéltűek (Amphibia), hüllők (Reptilia)

Tisza - Lucioperca volgensis Pallas (Volgai süllő): Bodrog (Sárospatak) - Aspro zingel Lin. (Kolcz érdesz): Bodrog, Tisza - Lota vulgáris Cuv. (Közönséges menyhal): Bodrog, Tisza - Silurus glanis Lin. (Közönséges harcsa): Tisza, Bodrog - Esox lucius Lin. (Közönséges csuka): „A kárász után ez a leggyakoribb halfajunk." - Umbra krameri Fitz. (Kramer poczhala): „... e halacskát rendkívül nagy mennyiségben találtam a Bodrogköz tavaiban, ... ezennel felcserélem tót hangzású nevét s óhajtom, hogy magyarul ezentúl tudományosan is poczhalnak nevezzük." - Cyprinus carpio L. (Potyka ponty): Bodrog - Carassius vulgáris Nils. (Közönséges kárász): „Ez a mi legközönségesebb halunk." - Barbus vulgáris Flem. (Folyami márna): „... ritkán fordul elő." - Barbus petenyii Heckel (Petényiféle márna): „... megyénk felső részének friss vizű folyóiban s patakjaiban, ..." - Gobio fluviatilis Flem. (Folyami görgőcse): „... megyénk felső vidéke folyóinak és patakjainak lakója." -Leuciscus rutilus L.: „Pirosszárnyú keszeg néven igen gyakori faj folyóinkban tavainkban s halpiaczunkon." - Leuciscus cephalus L.: „az újhelyi halpiaczon ..." - Leuciscus vulgáris Flem.: „Ezt a Bodrogból jász név alatt kaptam ..." - Leuciscus idus L.: „... csobak név alatt kaptam. A halpiaczon dévér keszegnek is mondják." -Leuciscus erytrophthalmus Lin.: „Ez is halpiaczunk egyik közönséges úgynevezett keszege." - Leuciscus phoxinus L. „...felvidéki patakjaink jellemző s legközönségesebb kis hala." - Tinca vulgáris Cuv. (Közönséges czompó): „A kárász és csuka után legközönségesebb halunk, ..." - Rhodeus amarus Ag. (Keserű díszponty): Bódva -Abramis brama Lin.: „Az újhelyi halpiaczon ... igen gyakori fekete szárnyú keszeg név alatt." -Abramis ballerus Lin.: „... lána-keszeg ... nagy mennyiségben hozzák kivált a felső Bodrogból." -Abramis sapa Pali.: „... az újhelyi halpiaczon a Bodrogból bogoly név alatt kaptam." - Abramis blicca Bl.: „A Bodrogból és Karcsából kerek keszeg néven kaptam." - Aspius rapax Lesk. (Ragadozó ön): Bodrog, Kesznyéten. -Alburnus lucidus H. Kn. (Fényes fehérke): Bodrog - Pelecus culíratus L. (Vágó gárda): „Bodrogban, Tiszában gyakori; Ujhelyban kaszahalnak, Tokajban gárdahalnak hívják." - Cobitis fossilis L. (Csík tergély): „A bodrogközi tavakban rengeteg mennyiségben tenyészik. Nyárban nem fogják, de télben piaczunkon ez a leggyakoribb hal." - Cobitis barbatula Lin. (Bajuszos tergély): „Kissebb patakjainkban megyeszerte közönséges." - Cobitis taenia Lin. (Kövi tergély): „Felvidéki folyóink és patakjaink kövei alatt ez is közönséges." -Acipenser ruthenus L. (Kecsege tok): Tokaj, Bodrog. A legújabb, halakról szóló, a hazai elterjedési adatokat feldolgozó könyv HARKA Ákos és SALLAI Zoltán (2004) munkája, amely összefoglalja a korábbi tapasztalatokat. Az általunk is vizsgált abaúji és zempléni területekről a következő fajok adatait sorolja fel: Eudontomyzon danfordi (Regan, 1911), Acipenser nudiventris (Lovetzky, 1828), Acipenser ruthenus (Linnaeus, 1758), Anguilla anguilla (Linnaeus, 1758), Rutilus rutilus (Linnaeus, 1758), Rutilus pigus virgo (Heckel, 1852), Ctenopharyngodon idella (Valenciennes, 1844), Scardinius erythrophthalmus (Linnaeus, 1758), Leuciscus leuciscus (Linnaeus, 1758), Leuciscus cephalus (Linnaeus, 1758), Leuciscus idus (Linnaeus, 1758), Phoxinus phoxinus (Linnaeus, 1758), Aspius aspius (Linnaeus, 1758), Leucaspius delineatus (Heckel, 1873), Alburnus alburnus (Linnaeus, 1758), Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782), Abramis bjoerkna (Linnaeus, 1758), Abramis brama (Linnaeus, 1758), Abramis ballerus (Linnaeus, 1758), Abramis sapa (Pallas, 1814), Vimba vimba (Linnaeus, 1758), Pelecus culíratus (Linnaeus, 1758), Chondrostoma nasus (Linnaeus, 1758), Tinca tinca (Linnaeus, 1758), Barbus barbus (Linnaeus, 1758), Barbus peloponnesiuspetényi (Heckel, 1852), Gobio gobio (Linnaeus, \15B), Gobio albipinnatus (Lukash, 1933), Gobio kessleri(Dybowsky, 1862), Pseudorasbora parva (Temminck et Schlegel, 1842), Rhodeus sericeus (Pallas, 1776), 500