A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Siska József: Bodrogközi malmok

tetőzete nincs, sem berendezése. A Zucker család tagjaként látta itt meg a napvilágot Zukor Adolf, ki egészen más pályán szerzett magának hírnevet. Az 1873-ban született filmcézár 17 évesen vándorolt ki az USA-ba, ahol sok nélkülözéssel, majd nagy szeren­csével megalapíthatta a PARAMOUNT filmgyártó, forgalmazó cégét, amelynek 103 éves korában bekövetkezett haláláig volt vezére. Szomotor 1900-ban építették az olajütővel kombinált malmot a falu keleti oldalán. 1926-ban vásárolta meg Weisz Mór. A szívógázas motorral hajtott üzem napi kapacitása mindössze 80 mázsa volt, hét alkalmazottat foglalkoztatott. Az 1990-es években egy vállalkozó zöldségkonzerv-gyártó kisüzem létesítését tervezte az azóta üresen álló épületben, de nem lett belőle semmi. 9. kép. A szomotori malom 1997-ben (Siska J. felv.) Tisz akaród A falu északi peremén, az 1900-as évek elején létesített 250 mázsás teljesítményű malmot, Kramer József birtokolta az államosításig. A második világháborúban találatot kapott és leégett. 1950-ben szerelték át, kapacitását 90 mázsára csökkentve. Benzines meghajtással indult, az addigi szívógázas helyett. 1955-ben megkapta a megyei, aztán a helyi tanács, majd a tsz megszerzése után keverőüzemmé alakították. Épülete 2006-ban is áll, de termelés nincs benne. Az meghajtás és őrlés technikai fejlődése Az ember a gabonaféléket először zúzás nélkül, nyersen vagy megpörkölve fo­gyasztotta. Később fedezte fel, hogy összetörve sokféle ételt lehet belőle készíteni. Egyes természeti népeknél még a múlt században is használt módszerrel, különféle nagymé­retű mozsarakban vagy teknőben két kő között aprították a kenyérgabonát. Ettől ter­melékenyebb eszközök a kézimalmok. Az őrlőkövek közötti távolság szabályozásával 490

Next

/
Oldalképek
Tartalom