A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Orosz György: Archaikus kozmológia és kozmográfia • Az apokrifek és vallásos népénekek mitologikus világképe

Bessonov úgy véli, hogy az Igazság és Hamisság párviadalának története az ószövetségi Énekek éneke mintájára jött létre.

63 Bár az „égi Igazság és a földi Hamisság" témának a Mélységek könyve-béli végső változatára hatással volt a kereszténység, kétségtelen, hogy forrásai másrészről a szláv dualisztikus mitológia messzi múltjáig vezethetők vissza.

64 A Mélységek könyve fantasztikus állatainak leírása a középkori bestiariumokra emlékeztet.

65 A bizánci bestiarium a Fiziológus (oroszul: Fiziolog), amely az első keresztény századok terméke, igen korán eljutott az oroszokhoz. Szláv fordítása már a Kijevi Ruszban is ismert volt.

66 Ez a népi alkotás a kor ismereteit foglalja össze a növény- és állatvilágról. Az itt leírt állatok, szárnyasok és halak egy része képzeletbeli élőlény, tulajdonságaik a régi népi vélekedések mitikus elemeit és a keleti vallások reliktumait őrzik.

67 A Fiziológus bizonyos fejezetei bekerültek a Hat nap (Sestodnev) című természetismereti és naiv történeti munkába. Az Ioan Ekzarh-féle óbolgár fordításon kívül ennek a műnek a Kijevi Ruszban más változatai is használatosak voltak.

68 A Mélységek könyve olyan szabályok és alapismeretek gyűjteménye, amelyek az ősi nézetek által felvetett kérdésekre kínálnak megoldást. Ezt a vallásos népéneket a katekizáló müvekhez sorolhatjuk be, mivel úgy záporoznak benne a kérdések és feleletek, akárcsak a kátéban. A keresztény hitre áttért Ruszba az intelmeken és prédikációkon kívül Bizáncból s Bolgárországból átkerülhettek katekizáló művek is, amelyek igen népszerűek voltak. Ezek végső forrásai Lichacév szerint az úgynevezett Szókratészt párbeszédekben keresendők.

69 A középkori „katekizmus" azonban nem a tanító által a hívekhez intézett kérdések gyűjteménye volt, hanem a tanár beszélgetését jelölte tanítványával, aminek során az utóbbi kérdezte az előzőt.

70 Ilyen formában jelenik meg előttünk a Három szentatya beszélgetése című apokrif írás, amelynek a legfőbb törekvése: mindenre magyarázatot adni, minden fogalmat rendszerbe foglalni, mindennek megtalálni a helyét a keresztény értelemben vett szakrális térben és időben. Ilyen nyomvonalon haladnak kérdés-feleleteikkel a Mélységek könyve vallásos népénekek is, amelyek minden keresztény vallásosságuk mellett nem az Egyház hivatalos álláspontját tükrözik: eretnek nézetek is találhatók bennük. Következzen most néhány példa arra vonatkozólag, hogy a transzplantált apokrif irodalom milyen sajátságos nézeteket közvetített, illetve mennyire közvetlenül hatott a keleti szlávok vallásos népénekeire. Az Elbeszélés Jeruzsálem városáról vagy Volot Volotovicsról (Povesf grada Ierusalima ili Volote Volotoviée) című apokrif írás ilyeténképpen ad választ a föld eredetét kutató kérdésre: 63 Bessonov 1861-1864: 1/2. 377. 64 Tokarev 1988:

1. 126.; II. 586-587, 595. 65 Szémán 1926: 13. 66 Lichacév 1985: 50-51.; Gudzij 1945: 58. 67 Szemelvények a Fiziológusból óorosz nyelven (16. sz.-i szövegváltozat): Gudzij 1952: 135-136. Magyar nyelvű részletek (15. sz.-i görög szöveg alapján): Hadzisz-Kapitánffy 1974: 583-589. A görög Fiziológus teljes magyar fordítását 1. Physiologus 1986. 68 Lichacév 1985: 48-49.; Gudzij 1945: 57-58.; Iglói 1988: 25. 69 Grekov-Artamonov 1948: II. 169. 70 Gurevics 1987: 389. 395