A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Orosz György: Archaikus kozmológia és kozmográfia • Az apokrifek és vallásos népénekek mitologikus világképe

„A föld nyolcvan kicsiny cethalon nyugoszik, és még három nagy halon... És a hal, a halak anyja, a cethal igen nagy: amikor az a cethal játszadozni kezd, és lemegy a tenger mélyére: akkor eljő a világ vége. "

71 A kozmogónia zoomorf modellje bontakozik ki itt előttünk. A földet óriási halak, bálnák tartják. Ez azzal a képzettel van összefüggésben, hogy a föld a mindent elborító világtengerből (a kaotikus vizekből) alakult ki, azaz emeltetett ki a cethalak által. Ezért is veszi körül minden oldalról és alul is víz. A káosz kozmosszá alakult: a víztengertől különvált a szárazulat. Hasonló gondolatokat találunk a Mélységek könyve elnevezésű vallásos népénekekben: „ És a cethal minden hal atyja. - Miért atyja hát a cethal minden halnak? Ah, a cethal ha játszadozni kezd, Az egész kék tenger megmozdul, A nedves földanya mindenütt megrendül, A világ összes népét rémület tölti el, Akkor eljő a legvégső idő. "

n Jellemző a mítoszra az oksági viszonyok felcserélése: a tárgy eredetét állítja be lényegének. Egy tárgy szerkezetének, felépítésének a bemutatása egyenlő annak ismertetésével: hogyan készült. A környező világ leírása azt jelenti, hogy elmondjuk eredetét.

73 Tehát a „cethalak tartják a földet a hátukon" megállapítás egyenlő a föld eredetének közlésével. Itt a mitikus hal demiurgoszi (világteremtő) funkciója passzív változatban szerepel: a bálna a hátán tartja a földet. Ebből a passzív szerepből kilépve mozgásával (= földrengés) sok szerencsétlenséget okozhat, még a világ pusztulását is előidézheti. A babonás emberek - mutat rá Scapov -, éppen a földrengésben látták a világ vége bekövetkezésének legmegbízhatóbb előjelét.

74 A földrengés okának olyan magyarázata, miszerint a. földet tartó állatok (cethal, ökör, bivaly stb.) megmozdulnak, az egész magyar nyelvterületen megtalálható.

75 71 «3eMJiíi CTOHTb Ha ocbMRaecjr™ KMTaxt pbiőaxt MeHbuiHxi, na Ha Tpexi. pbiőaxt öojibiiJHXi... A pbiöa pbiöaMt Maxb KHTT> pbiőa Bejiwcafl: Kaicb Ta pbiöa KHTT> B3birpaeTca H noüaSTh BO rnyÖHHy MopcKyio: Toraa öyaerb CBeTy npecTaB/ieHÍe.» (A forrás lelőhelyének megjelölése nélkül idézi Scapov 1906:

1. 111.) 72 «A KHTb-pHÖHHa BCHMT> pbiöaiwb auem>. / - rianaMy ao. KHTb-pHŐHHa BCHMI pH6a\n> aueirb? - / AXT>, KHTb-pHŐHHa pa3birpaHuua, / Bcö CHHÖ MOpa BacKajibixHHuua, / Cbipa Maub 3flMji>i BCH B3,aparoHHu,u,a, / YBecb MHpv-Hapo.n'b npiy>KacHHuua, / Taflbi 6yzi3fl BpeMH anacjieaHna.» {Varencov 1860: 234-235, Ns! 88. Belorusz szöveg.) 73 Tokarev 1988:1. 13. 74 Scapov 1906: 1.84. 75 Nagy 1988: 121.; Pócs 1990: 528. Gunda Béla a földet tartó ökör, bivaly elképzelést ázsiai eredetűnek tartja, míg a cethal-motívum szerinte Dél-Eurázsiára jellemző. Európai elterjedését a keleti szektáknak. tulajdonítja. Közli továbbá, hogy a bogumilek egyik szent könyve katekizáló formában tartalmazza az idevágó ismereteket (Gunda 1946: 104. Idézi őt Nagy 1988: 121.). A bogumilek ezen „szent" könyve minden bizonnyal a Liber S. Joannis avagy Interrogationes S. Joannis et responsiones Christi domini. Gavazzi Délkelet-Európa vonatkozásában vizsgálta a föld alapjául szolgáló, s egyben földrengést is okozó óriási állatokkal (bivaly, bika, ökör, hal) kapcsolatos kozmografikus képzeteket. A Balkán-félszigeten különösen a mohamedánok körében elterjedt az a nézet, hogy a földet valamilyen szarvas állat tartja. Ez az elképzelés a Közel-Keletről, Elő-Ázsiából, illetve ezen utóbbi területen átjutott el a Balkánra, és elterjesztésében nem kis szerepet játszottak a mohamedánok, miután az iszlám behatolt Európának ebbe a részébe (Gavazzi 1973: 47-52.). 396