A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Tasnády S. Attila: Adalékok Mokry Mészáros Dezső művészi pályaképéhez

nyével rendeződnek képpé. Az erdei zsurló {Equisitum silvaticum) tavaszi termőhajtása tetején horgas csőrű madárfej-szerü sejtes alakzatok nőnek, vagy akár hatalmasra nőtt gázcsere-nyílásokból eredő lombosmohák (Bryopsida sp.) spóratartó tokjai. A zsurlók sporofillumfűzére gombaszerüen nő az előtérben, míg a páfrányfélékre {Polypodiaceae sp.) jellemző kunkorodó hajtáskezdemény jól megfér a mocsári zsurló {Equisitum palustré) mellett. Ábrázolásuk egyszerre makro- illetve mikroszkopikus, mintha többször összecsúszott volna a nagyítás foka: egy több százezer sejtből álló, makroszkopikusan megjelenített növényi szár nagy hajtása már csak pár sejtből áll. A sejtes szerkezetű furcsa élőlények sejtfala és sejtmagja fekete kontúrral jelölt, míg a sejtplazma a mikroszkopizáláshoz használt égő fényétől szinte egyöntetűen sárgás színű, a látvány összhatása olyan, mintha mikroszkópba néznénk."

5 Nemcsak a tudomány eredményei hatottak azonban a művészetekre, hanem fordítva is. A magyar Uránia például a világhírű Nature tudományos folyóirat nyomán 1905-ben közölt egy fényképekkel illusztrált hírt, amely szerint a New York-i természettudományi múzeum számára oktatási célból mikroszkopikus élőlények felnagyított, üvegből megmintázott modelljeit készítették el.

6 A Hidwid polipok telepének üvegmodellje a Mokryféle bolygófelszínekre, növényi életformákra emlékeztet. A tudományos-fantasztikus irodalom hatása A művész életművén végigvonul a természettudományos érdeklődés főként a biológia és az őstörténet-tudomány, de a csillagászat iránt is. Ez az indíttatás magyarázza, hogy a science-fiction irodalom egyes darabjai, különösen H. G. Wells művei Mokry olvasmányai közé tartoztak,

7 és hatásuk kimutatható főleg a korai alkotásokon. Wells előszeretettel írt furcsa életformákról. Az őslények szigetén* című elbeszélés narrátora úgy indul gyűjtőútra Madagaszkár szigetére, ahogyan Mokry ment a valóságban a svájci gyűjtővel, Július Eckkel Ceylonra. A történet során egy különleges mocsárban ősi madártojásokat találnak épségben, az egyik ősmadár ki is kel. A kristálytojás

9 történetben a címadó tárgy összeköttetést teremt a Mars bolygóval: belenézve mindkét bolygó lakói láthatják a másik világot. A marslakóknak „gömbölyű, különösképpen emberi fejük volt, (...) tollatlan, hatalmas ezüstszárnyuk ragyogóan csillogott (...), ívelt bordázatú lepkeszárnyuk volt." (1. kép) A mélyben™ novellában furcsa, emberszabású élőlények laknak a tenger fenekén, az egyik város közepén egy nagy épület falai valószínűleg elsüllyedt hajók részeiből épültek, meg csontokból és koponyákból. „A koponyák zegzugosán és csigavonalban és fantasztikus görbékben futottak az épület falán, és szemgödreikben ezüstös apró halak sokasága bújócskázott és kergetőzött." Ezek a történetek témájukkal kapcsolódnak Mokry műveihez: az ősmúlt iránti érdeklődésén túl (Ősvz'/ág-képek), az idegen bolygó problematikán át {Élet idegen planétán sorozat), a mélység titkaiig {Óceánia-képek). Wells elbeszéléseinek hatása az irodalmi 5 Dr. Vissi Emese biokémikus szíves közlése. 6 Uránia 1905. nov. 457. 7 DobrikL, 1985. 8 Wells, Herbert G. 1973. 172-184. 9 Uo. 264-281. 10 Wells, Herbert G. 1969. 137. 357