A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól

3. kép. Mednyánszky László, Dunajeci táj. 4. kép. W. Turner, A Wharf partja. 1900 e., o. v., 98,3x73,5 cm, Illusztráció J. Ruskin, Modern Painters. MNG Itsz.: 55.299 (1843) művéhez. Repr. Geöcze S., Ruskin élete és tanítása. (1903) kötetből más jelentést is hordoznak, mint a háborúk és tragédiák iránti, pusztán magában való mély érdeklődését. Összefoglalva a fentieket megkíséreljük annak kijelentését, hogy Mednyánszky természetszemlélete Ruskin nézeteihez, világnézete Nietzsche gondolkodásához is közelít, míg történelem- és világszemléletére Taine hatott.

17 Mednyánszky festészetének és naplóbejegyzéseinek együttes vizsgálata, valamint a szakirodalom tanulmányozása során érzékelhető volt egy további nagyon fontos kérdés: az 1945 előtti Mednyánszky-kutatások „függőben" maradása. Az ismert történelmi okokból megszakadt, illetve szétvált a Mednyánszky-életmű feltárása és feldolgozása; először Mednyánszky 1919-ben bekövetkezett halála, majd az 1945 után történt politikai és társadalmi változások nyomán. Úgy a magyar, mint a szlovák szakemberek egymástól függetlenül kutatták Mednyánszkyt. Nemcsak a kutatások váltak ketté, és futottak szinte párhuzamosan egymástól függetlenül, hanem ráadásul mindkét részről, a festő arisztokrata származása miatt későn, kb. csak az 1970-es évektől kezdtek újra művészetével foglalkozni. Mindeközben a magyar és a szlovák kutatásokból - az országok politikai rendszere korlátozta nyugati utazások és kutatások miatt - egyaránt kimaradt a festő nyugat-európai, legfőként franciaországi működésének elemzése. így elmondható, hogy Malonyai Dezső és Kállai Ernő monográfiájában, valamint Schanzer Mária doktori értekezésében szerep17 Geöcze Sarolta összefüggést is jelzett J. Ruskin és H. Taine művészetszemlélete között; i. m. 47. 335