A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól

lő ez irányú nagyszámú utalás és fejtegetés további tisztázására nem került sor.

18 S közel egy évszázad elteltével is kijelenthető, hogy a franciaországi, az olasz, a dalmát, szerbiai kutatások hiányában sok fontos kérdés vár még megválaszolásra. Az általunk eddig ismert Mednyánszky naplók bejegyzései nyomon követhető eligazítást nyújtanak a festő gyakori utazásairól, működésének helyszíneiről. Mednyánszky élete során többször és hosszabb időre járt Franciaországban és Párizsban, s tudjuk, minden alkalommal rengeteget dolgozott. Ugyanakkor a rendkívül gazdag életműből az ott született alkotásait ismerjük a legkevésbé. Jelen tanulmányban kísérletet teszek azon, elsősorban francia festészeti műalkotások ismertetésére, amelyekkel Mednyánszky műveinek stílusa, kompozíciós felfogása, témája, részletmegoldásai feltűnő hasonlóságot jeleznek. Tehát nem közvetlen, bizonyítható analógiák (kiállításokon Mednyánszky által konkrétan látott, naplókban név és cím szerint említett alkotásokról) „kereséséről", sem pedig Mednyánszky francia hatásokat őrző festményeinek újabb elemzéséről lesz szó az alábbiakban, hanem sokkal inkább a kapcsolódások francia „oldalról" való megközelítéséről; tágítani kívánván ezzel a további kutatások lehetőségét. A naplók alapján is megerősített művészettörténeti tény, hogy tanulmányainak legfontosabb helyszínei Franciaországhoz kötődnek: Arisztokrata családi hátterének ismeretében értjük meg, hogy Mednyánszky útkeresések és művészeti válságok nélkül „céltudatosan" halad előre már ifjúkorában is. Gyorsan tud dönteni: nincs szüksége a zürichi politechnikai iskolára (1871-ben), nem lesz mérnök. De ugyanilyen gyorsan méri fel, hogy a müncheni képzőművészeti akadémia nem azt nyújtja neki, amit keres. Párizs viszont fontos a számára. A milliós fővárosba 1873-ban érkezett meg, akkor, amikor Claude Monet megfesti a Pipacsok (Les Coquelicoís), Camille Pissarro A kazal (La Meule), Édouard Manet A vasút (Le Chemin de Fer) és a Tengerparton (Sur la plage) című képeket. A 21 éves Mednyánszky természetesen még nem tart itt. Megismeri ugyan az impresszionisták műveit, de folytatja a szokásos, szokványos akadémiai tanulmányait. Az egyik legkonzervatívabb festőhöz, Isidore A. Pilshez jár.

19 A szakirodalom a Schanzer Mária értekezésében olvasható „indoklást" veszi át: Pils „a realisztikus irány híve, - katona képeiben, melyekben a háború nyomorúságát és szenvedéseit festette, erős szociális irány érződött."

20 Azaz a tanárválasztást Mednyánszky korán megmutatkozó szociális érzékenységével magyarázza. Hogy miért éppen az amúgy jelentéktelen tanárhoz iratkozott be? Maga választotta, vagy tán módjában sem állt a választás?

21 18 Malonyai Dezső, Mednyánszky. Budapest Lampel R. (Wodianer és Fiai Rt.) Könyvkereskedése 1905.; Schanzer Mária, Mednyánszky. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Keresztényrégészeti és Művészettörténeti Intézetében készült doktori értekezés. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1935.; Kállai Ernő, Mednyánszky László. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Budapest 1943. 19 Isidore A. Pils (1813-1875) akadémikus festő, neve ma már nem jegyzett. 20 Schanzer, i. m. 9.; Kállai, i. m. 21.: „Isidore Pils akadémikus modelltanulmányokból egyberakott, katonatémájú kompozícióit egész világ választja el Mednyánszky széles festői lendülettel fogant, kísértetes háborús látomásaitól. De valószínű, hogy a fiatal festő nem volt közönyös Pils képeinek célzata iránt. Az akadémikus müncheni és párizsi modelltanulmányok parlagon hagyták képzeletét, de Pils háborús képeinek realisztikuma és drámaisága aligha maradt visszhang nélkül a fiatal festőben." 21 Mednyánszky Margit megemlíti, hogy Pegliben találkoztak egy lengyel festővel, aki tulajdonképpen rábeszélte bátyját és szüleit, hogy a párizsi akadémián tanuljon. „El lett határozva, hogy a nyár végén László oda fog menni. A lengyel megígérte, hogy László nevét beíratja rögtön a pályázók közé." Czóbel Istvánné Mednyánszky Margit, László - Brouillon (Visszaemlékezés). MNG Adattár 9035/1956-os jelzet. Közreadva: Enigma VII. 2000. 24-25.60. 336