A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól

nelmi szintézisü mü második kötetét

13 említi. Mednyánszky Tolsztoj olvasása kapcsán bejegyzett, háborúra vonatkozó rövid, rendkívül impulzív mondatai, a „Ha fiatal koromban háborúban vettem volna részt! Tolsztoj »Sebastopol«-ja!" felkiáltása és különös, ellentétes jelenetek leírásával feszültséget keltő szöveg, a teljes kötet elolvasása nyomán érthetőbbé válnak. És még inkább érthetővé - sőt magyarázattá válik kijelentése „Az ifjúkor friss, kékeslila hangulata, amelyen egy más, ellentétes hangulat, a háború vonul végig. Számomra ez szinte prófétai jellegű, amennyiben a békés mindennapi élet és a háborús élet izgalmának kontrasztjával életem lényegét adja." - folytatással.

14 Mint ahogy valóban prófétainak hangzanak - Taine könyve nyomán tett, szinte az első világháború kitörésére utaló megjegyzései.

15 Mednyánszkynak nem volt nehéz megjövendölnie a világháborút. Saját élettapasztalata is segítette a felismeréshez. De alapvetően Taine történelemszemlélete alapján értette meg, hogy a társadalmak (pl. magyar, osztrák, francia, stb.) ő általa is látott nincstelen egyedei, mint a munkások, a lovászfiúk, a csavargók, tömegként jelenhetnek meg.

16 A Tolsztoj megjelenítette képek Taine munkája nyomán túlnőtték a festő felfogásában a krími háború kereteit. Taine történelemszemlélete ébresztette rá, hogy minden forradalom és háború közös vonása az utánuk - köztük természetesen az 1848-as magyar szabadságharc után is - visszamaradó társadalmi, politikai feszültségek. Ezek a feszültségek és a hatványozottan megjelenő nyomor pedig mindenkori időzített bombaként működnek, újabb és egyre nagyobb katasztrófával fenyegetve, így írt egy pusztító társadalmi és nemzeti földrengés közeledtéről, mintegy előrevetítetten látva az első világháborút 1894-ben Mednyánszky. Ebből az aspektusból, illetve Ruskin, Nietzsche, Tolsztoj, Taine müveinek, továbbá Mednyánszky és a Szirmay család tagjainak a magyar szabadságharchoz és nemzeti kultúrához kapcsolódó történelmi összefüggéseinek elemzésével újabb vonásokkal gazdagítható Mednyánszky László festészetének képzőművészeti és filozófiai mélysége, humanizmusa. A 19. századot is meghatározó ezen esztétikai, filozófiai, gazdaságtani és történelmi összefüggések figyelembevétele is hozzásegít bennünket ahhoz, hogy feltárjuk és értékeljük a festő művészeti és szemléleti fejlődésében végbement fordulópontszerü változást. Az 1890-es évektől a haláláig tartó korszakának szemléletváltozásában - Tolsztoj és Taine könyve nyomán - Mednyánszky történelemfelismerését tapasztaljuk. S ebből az értelmezésből közelítve meg Mednyánszky kijelentéseit a háborúról és pusztulásról 13 Tolsztoj, L. N., Szebasztopol. (Regény), Ford.: Csopey L., Budapest, 1888.; L. N. Tolsztoj, Szevasztopol 1854. decemberében, 1855 májusában és augusztusában. Ford.: Várnai D., Budapest 1920.; L. N. Tolstoj, Sebastopol. (Erzahlungen), Deutsch von Carl Goritzky, Dresden 6.; H. Taine, Les Origines de la Francé contemporaine. A mű első kötete 1876-ban L 'Ancien Régime {Az Ancien Régime), a második kötete 1893. novemberben a La Révolution {A Forradalom), a harmadik 1891-ben, Le Régime moderné {Az új rezsim) címmel jelent meg a Hachette kiadónál. 14 Mednyánszky László naplója. Szemelvények. 1960.23. 15 „...teljesen világossá lett előttem, melyek azok az előzmények és kísérőjelenségek, amelyek egy ilyen világrengető eseményt szükségképpen előidéznek. Képzeletemben mint valóságos vízió állott elő ez a kezdetben sok, látszólag jelentéktelen részletből kiinduló, később mind erőteljesebb hullámmá növekedő, végül hatalmas lángban felcsapó tűzvész. Világossá lett előttem, hogy ez az esemény újra fenyeget, éspedig rövid időn belül ...Csodálatos, hogy az ember bizonyos jelenségekkel lassanként megbarátkozván, nem gondol többé a közeledő nagy fordulatra és meg lesz lépetve, amikor e fordulat tényleg beáll, noha már évtizedek óta előre látjuk. Ebből következik, hogy ha segítség még egyáltalán lehetséges, ennek gyorsan kell jönnie." Mednyánszky László naplója. Szemelvények. 1960. 23. 16 Pl. az 1894 áprilisában kitört sztrájk Hódmezővásárhelyen; a II. Internacionálé 1893. december 27én rendezett zürichi kongresszusa, 1893. decemberében a király által szentesített XXVIII. törvénycikkek az Osztrák-Magyar Monarchiában. 334