A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól
szavezethetőek. 10 Mednyánszky Ruskin eszméire utaló leírásai mellett olvasható egyéb, filozofikus hangvételű soraiban feltétlenül érzékelhetőek szemléletváltozásai, belső emberi útkeresései. Az 1890-es évektől Mednyánszky naplóbejegyzéseiben utalásokat találunk Nietzsche filozófiájára, illetve ezek a bejegyzések számos esetben hordoznak magukban a nietzschei filozófiával rokon vonásokat. De Nietzsche szellemiségéhez átmenetet képeznek a kapitalizmus hajnalán megfogalmazott ruskini tanok is. Az „egy nép sem emelkedett a művészi tevékenység magasabb fokaira, csak művelődésének oly korszakaiban, amelyeket gyakori, erőszakos, sőt szörnyű bűnök mocskolnak be. Végül pedig: a művészetben a tökéletesség elérése mai napig, minden nemzetnél, a romlás kezdetének pontos jele volt. Tekintetbe véve ezeket a jelenségeket, jegyezzük meg először is, hogy noha jó sohasem eredhet rosszból, legmagasabb fokát a rosszal való küzdelem révén éri el." 11 Ruskin kijelentésében a nietzschei művészetszemlélet apollói-dionysosi alapgondolatának a csíráját találjuk. 12 A rosszból, a harcból és a szenvedésből születő művészet gondolatát Nietzsche először a Die Geburt der Tragödie oder Griechentum und Pessimismus,l&72 (A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus) című müvében fejtette ki, mely népszerűsége miatt óriási hatással volt korára. Ruskin és Nietzsche eszméi, valamint Mednyánszky szemlélete közti párhuzamok részletes vizsgálatának eredményeként jelentettem ki, hogy mindkét gondolkodó komoly megtermékenyítő hatással volt Mednyánszky művészetére és gondolkodására. Ruskin Mednyánszky „világlátására", Nietzsche filozófiája pedig (elsősorban a Zarathustra), emberi habitusára, életfilozófiájára és életérzésére hatott. Mednyánszky naplóbejegyzései az 1890-es évektől erőteljes szemléletváltozást, sőt addigi világfelfogásában és művészetében történő fordulópontot jeleznek. A szemléletváltozás okainak feltárásában közvetve közrejátszott Mednyánszky természeti katasztrófák (Vezúv kitörése, árvíz, tűzvész) és társadalmi konfliktusok (háború, sztrájk, tömegverekedés) iránti „fokozott", (túlzott) érdeklődésének kérdése is. A naplóban közölt konkrét adatok nyomán egy újabb aspektusból vizsgáltam meg a problémát. A „(szemléletváltozás" okaira legfőként az 1894-ben egymás utáni napokon, az aktuális olvasmányélményei nyomán tett sorai adnak választ. Január 2-án és 3-án Tolsztoj „Sebastopol"-ját, 4-én pedig Hippolyte Taine-nek a francia forradalomról szóló, frissen megjelent munkáját, a Les Origines de la Francé contemporaine, 1876-1894 (A korabeli Franciaország eredete) című nagy törté10 Az Unto this Last - „Ezen utolsóig" című, először a Cornhill Magaziné 1860-as évfolyamában, majd könyv alakban 1862-ban (Frazer A/agarme-jében levelek formájában) megjelentetett nemzetgazdaságtannal foglalkozó írásában John Ruskin a kisemberek védelmét követelte, s az önvédelemre való szervezkedésük lehetőségeiről írt. A merkantilizmust támadta és állami szocializmust hirdetett. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti erőnek és a nemzeti erkölcsnek fenntartója és megújító forrása a föld és az egyszerű paraszti élet a várossal szemben. Ezért akarta feltámasztani a patriarchális falusi életet és tett gyakorlati lépéseket annak „visszaállítására" a St. George's Guild megteremtésével: földet vett, amit a patriarchális szövetkezetekbe tömörített parasztok közt parcellázott fel. Ruskin társadalmi eszményei széleskörűen hatottak a 19. században (pl. nézetei hatottak Tolsztojra, Witkiewiczre). Mednyánszky bejegyzéseiben olvasható szociális „szervezkedési" elképzelések kapcsán megemlítendő Justh Zsigmond szociális-gazdasági gyakorlati és elméleti tervei valamint az angol „utópista" tanai közti hasonlat. Justh is vásárolt földeket, mégpedig Albániában, hogy azt szétossza odatelepített parasztjai között - ugyancsak az ideális paraszti életforma megvalósításának érdekében. (Mindkettőjük eszméje csődöt mondott.) Justh és Mednyánszky szociális elképzeléseiben közrejátszhattak történelmi tények is: ebben az időben még nagyon közel járunk 1848-hoz, amikor a pozsonyi országgyűlésen de jure kimondták a jobbágyfelszabadítást, ami jogilag de facto, csak 1853-ban, tehát Mednyánszky születését követő évben vált érvénnyé. 11 John Ruskin, Előadások a művészetről. Fordította és bev. Éber László. Budapest, Révai Kiadás 1900. 83. 12 ,^4 háború az atyja minden jónak, a jó próza atyja is a háború!" - Friedrich Nietzsche, A vidám tudomány {„La Goya Scienza"). In: Friedrich Nietzsche Válogatott írásai. Budapest, Gondolat 1972. 176. 333
