A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Spóner Péter: Borsod vármegye 1770-es limitációjának kerékgyártó-árszabása

BORSOD VÁRMEGYE 1770-ES LIMITÁCIÓJÁNAK KERÉKGYÁRTÓ-ÁRSZABÁSA (Forrásközlés) SPÓNER PÉTER Az árszabások elsősorban gazdaságtörténeti források, azonban ezeken keresztül, tágabb értelemben jól nyomon követhető nemcsak egy-egy iparág, hanem az adott régió gazdasági fejlődése, bizonyos esetben hanyatlása is. A vármegyék által kiadott limitációk befolyásolták az egyes falvak, mezővárosok mestereinek munkáját jövedelmét, ezen keresztül áttételesen az árszabásokban szereplő iparok fejlődését az adott területen.

1 Hosszú évszázadokon keresztül az önkormányzati szervek, a megyék, a városok határozták meg a vásárokon és egyéb elárusító helyeken forgalomba kerülő iparcikkek és egyes szolgáltatások, bérek mértékét.

2 A limitáció a nemesség elsődleges eszköze volt, amellyel olcsó termelésre kényszeríthette az iparosokat.

3 Az első limitációk a 15. századból származnak, a legkorábbi 1463-ból Sopronból, de egészen a 16. század végéig csak egy-egy város árszabásával találkozunk. Az első megyei limitáció 1580-ra datálódik, a Borsoddal szomszédos Abaúj vármegyében adták ki, de csak a katonaság igényeit figyelembe véve, az élelmiszerek árát határozta meg.

4 Iparcikkek árát a 17. századtól szabták meg a vármegyék. Az országgyűlés 1625. évi 40. törvénycikkben tette kötelezővé a vármegyék számára az árak szabályozását. A törvény szövege szerint „az egyes vármegyék ispánjai és alispánjai, a főpapoknak, mágnásoknak, nemeseknek, szabad királyi városoknak közgyűlést hirdetvén, úgy az élelmiszerekre, mint az összes áruczikkekre s úgy szintén minden kézmívesekre és mesteremberekre nézve is, akképen intézkedjenek, hogy azáltal minden dolognak az értéke és munkának bére, meg jutalma, az országban régóta és a legújabb hadi mozgalmakat megelőzően fennállott árszabásra szálljon alá.

,,$ E törvényt erősítette meg az I. Lipót koronázása alkalmával tartott országgyűlés, egyúttal törvénybe iktatták, hogy a megyék által kiadott árszabásokban feltüntetett árakat áthágó mesteremberek termékeit a vármegye javára a megyei szolgabíró elkobozhatja.

6 A 18. század elején ismét az országgyűlés elé került az árak szabályozásának kérdése, és az 1715. évi 79. törvénycikkben ismételten megerősítették a vármegyéket jogaikban, tekeintettel arra, hogy a céheket eltiltotta a tagjaik által készített termékek árának meghatározásától.

7 Borsod megyében is a nemesi vármegye állapította és határozta meg az árszabásokat.

8 A megye levéltáraiban, Sátoraljaújhelyen és Miskolcon több mint ötszáz árszabást őriznek a 17-től a 19. századig. Jelen tanulmányunk az 1770-ben, Miskolcon kiadott, Borsod vármegyére érvényes limitáció kerékgyártótermékekre vonatkozó árszabását 1 DókaK., 1981. 110. 2 Román J., 1980. 5. 3 KálniczkyL., 1981. 119. 4 Domonkos O., 1981.45. 5 SzádeczkyL., 1913. 145. 6 Balogh I., 1981.69. 7 Baloghl., 1981.69. 8 KálniczkyL., 1981. 119. 241