A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Hazag Ádám: Miskolci mészárosok a 18-19. századi árendás szerződések tükrében
Ha számba vesszük, hogy Miskolc lakossága folyamatosan növekedett, nem igen magyarázható a mészárosok számának csökkenése. A mészárosok csökkenő száma úgy tűnik negatív hatással volt az ellátásra, ezért 1791-ben a diósgyőri uradalom lépéseket tett a húshiány megszüntetésére. 24 Miskolci mészárosok árendás szerződései A miskolci mészárosok árendás szerződéseinek jelentős része ugyanazt a formát követi. A diósgyőri földes uraság árendába adja a tulajdonában lévő mészárszéket, mészárszékeket, a hozzá tartozó épületekkel, eladóhelyekkel együtt a mészárosnak, mészárosoknak, a felsorolt feltételek mellett. A szerződésben megtalálható a fent említett mészárszék leírása, a hozzá tartozó épületekkel együtt valamint az árendába adás ideje, mely általában három év volt: ,^4ltal adatik az említett mészárosoknak azon mészárszék, mely a Kóser szék mellett vagyon, azon egyik által ellenben , vagy is a vágó hid mellett lévő bóltal, és a vágó hiddon lévő paddal együtt... három és fél esztendőkre". 25 A szerződésben rögzítették a bérleti díjat, mely változó volt, és sok minden változtatta az összeg nagyságát. Természetesen először is nagy szerepet játszott az, hogy a mészáros mennyi időre vette bérbe a mészárszéket. Az általános három éven kívül, mint fent is láthatjuk több, de akár kevesebb időre bérelt mészárszékeket is találunk. Ennek oka, mint az egy 1811-ben kelt szerződésből kiderül, az volt, hogy az előző árendás nem maradt meg a számára megadott helyen, így lehetőség volt arra, hogy a következő szerződő vagy a maradék időre kibérelje a mészárszéket, vagy a szokásos három évhez hozzászámították ezt az időt. Ebben az esetben Daubner János nevű mészáros 3 év, 8 és fél hónapra bérelte ki a miskolci piacon álló mészárszéket, melynek előző bérlője más mészárszékbe költözött. Ezt az ügyet tovább bonyolítja az is, hogy az előző mészáros mészárszéke nem készült el időben, ezért tovább maradt itt, mint ahogy kellett volna és ezért 8 rft-ot ő fizetett ki a 24 rft-os bérleti díjból. 26 A mészárszék bérleti összege nagyban függött attól is, hogy milyen felszereltséggel bírt, illetve mennyi és milyen földterületek tartoztak hozzá. Találkozunk olyan mészárszékekkel, amelyekhez padok, fél-padok, azaz árusítóhelyek tartoztak, vannak melyekhez egész bolt, és olyanok is, amelyekhez lakóház, sőt konyha is tartozott. Mindezek kiegészülhettek a mészárszékhez tartozó réttel, esetleg szántófölddel is, ezek bizonyára mind megdrágították a bérleti díjat. A szerződésekben általában konkrét, rendszeresen fizetett summát találunk, melyet ugyan évi összegben adtak meg, de a szerződésekben az angariánként, „részletenként" való fizetés szerepel, mely néhány szerződést figyelembe véve negyedévenkénti fizetést jelentett. Azonban ez alól is van kivétel: a diósgyőri uradalom 1791-ben Mondok Antalnak a volt Paulinusok házában lévő mészárszéket „minden árenda fizetés nélkül" 21 adta át. Az állandó összegben való fizetség helyett a szerződésben a levágott állatok után heti rendszerességgel fizetett összeg szerepel, meghatározva azt, hogy milyen állat vágása után mekkora összeget kell fizetnie a mészárosnak. Ez a forma valószínűleg ebben az időben már igen ritka lehetett, hiszen a szerződések között ez az egyetlen ilyen fizetési 24 HOM. HTD. Ltsz. I. 76.16.10. 25 HOM. HTD. Ltsz. I. 76. 16. 15. 26 HOM. HTD. Ltsz. I. 76. 16. 20. A szerződésből kiderül az is, hogy az éves bérlet 35 rft., de 8 és fél hónapra átszámítva 24 rft. 27 HOM. HTD. Ltsz. I. 76. 16. 11. 233