A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében. A Móré család
pereskedett. 23 Ez utóbbi Jánost és Istvánt október 1 -én esküdtekké választották a vármegyén. 24 1579-ben újabb családtag, Móré Ilona, Joó Benedek özvegye tűnik föl. 25 Örösön szintén birtokos volt az előbb említett János és István. Ebben az évtizedben mindketten használták az örösi előnevet. 26 Móré János 1580-ban amiatt perli Kövér Ferencet, aki ekkor Diósgyőr kapitánya, mert ennek szolgái, feltehetően katonái, meglőtték Kovács Mihály nevű jobbágyát. Móré a sajószögedi földekre küldte örösi jobbágyait, Kövér Ferenc emberei azonban azt a parancsot kapták, oltalmazzák meg ezt. A per kapcsán feljegyzett tanúkihallgatásban így emlékezett meg a megsebesített erről: „... megemlékeztetem Móré Jánost... ez rajtam tett nyomorúság őmiatta esek én rajtam." 27 Ugyancsak ez a Móré János Rudolf királytól 1583-ban kapta adományul Lughnay Jánossal és Rinóth Mihállyal együtt Sajószögedet, Csabát és Szögedszentalbert pusztát. 28 Móré Jánosnak felesége ekkor már Rinóth Katalin, 29 a Rinóthok pedig a Lughnayakkal voltak rokonságban. Nem hiába kapták meg a rokonok együtt a fent említett birtokokat. 159l-re az egykori esküdt Móré István meghalt, csak özvegye élt már, illetve fia, aki szintén István nevű volt. 30 Ennek az ifjabbik Istvánnak volt felesége Színyi Ilona, kinek férje korábban Bekény András. Ilonának Bekénytől ugyancsak András nevű gyermeke maradt, de Móré Istvánnal is volt közös gyermeke már 1583-ban, Móré László. 31 Istvánnak birtokai voltak még Fejéregyháza, Csicske, Bürk prédiumokon és Dorogmán 32 , sőt feleségének Bikken és Parasztbikken is. 33 Móré István testvérei, Klára, Pongrác Frederik özvegye, és Anna, Matusnay Gedeon özvegye voltak. 34 Az ifjabbik Móré István az 1580-as években kapcsolatba került Ónod végvárával. Az ónodi uradalom a mohácsi csata után a Perényi család, azon belül Perényi Péter abaúji főispán kezébe került, akitől fia, Gábor örökölte. Az ő birtoklása alatt tört a várra 1561ben a szolnoki bég, elfoglalni azonban nem tudta, a várost viszont kirabolta. Húsz évvel később 1582-ben a szolnoki basa a várost és várat is felégette. 35 A várbirtok örökösödés útján Báthori István országbíróra szállt, akitől Lossonczy Anna váltotta magához. 1590ben már férjének, Forgách Zsigmondnak vallja Ónod várát és uradalmát. Öt évvel később a gróf Forgách család Ónod várát és tartozékait továbbadta Rákóczi Zsigmondnak. Móré már 1587-ben ónodi prefektus volt, 36 valószínűleg Lossonczy Annáé, de betöltötte ezt a tisztet 1590-ben is, amikor a vár Forgách Zsigmondé. 37 1592-1593-ban pedig várkapitány volt. 38 Tisztét 1595 után, tehát az uradalom Rákóczi Zsigmond kezébe 23 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XI. I. 35. 24 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. I. köt. 57-58. 25 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XV. I. 84. 26 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XIII. II. 407, ARCANUM Királyi Könyvek MOL. A. 57. Királyi Könyvek, Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii 4. köt. 349. 27 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/d. XVII. I. 20. 28 ARCANUM Királyi Könyvek MOL. A. 57. Királyi Könyvek, Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii 4. köt. 349. Szentalbert középkori faluhely, ekkor már puszta, Sajószöged Sajó folyó felé eső részén volt. 29 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XIII. II. 367. 30 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XI. II. 8. 31 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVIII. VIII. 18. 32 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. X. I. 141, XI. II. 103. 33 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVIII. IV 60. 34 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XI. II. 7. 35 BorovszkyS., 1909.320. 36 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVIII. IV. 60. 37 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. II. köt. 478. 38 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. III. köt. 182. 161
