A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Bodnár Mónika: A magyarországi Gömör kézművessége
A MAGYARORSZÁGI GÖMÖR KÉZMŰVESSÉGE BODNÁR MÓNIKA A térség bemutatása A történeti Gömör vármegye a Gömör-Szepesi-Érchegység és a Bükk hegység közötti változatos tájon terül el. Északról Szepes és Liptó, nyugatról Zólyom és Nógrád, délről Heves és Borsod, kelet felől Abaúj-Torna vármegyével határos. Elődeink megfogalmazása szerint Gömör megye Magyarország kicsinyben. Ezzel a gömöri táj földrajzi változatosságára, gazdagságára, lakosságának sokszínűségére utaltak. Vannak itt ugyanis magas hegyek, melyeknek gyomrában gazdag ásványianyaglelőhelyek találhatók, különösen állattenyésztésre alkalmas lankás, dimbes-dombos vidékek, valamint termékeny folyóvölgyek, melyek mentén virágzott a mezőgazdaság. Gömör megye évszázadokra visszamenően többnemzetiségű vidék. Az északi erdős-hegyes részeken élnek a szlovákok. A bányavidékekre sok német telepes érkezett, leszármazottaik olykor még ma is ott élnek. A vlach pásztorkultúra a 15-17. században a ruszin népesség betelepedése révén terjedt el. A déli, mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb részeken élnek a magyarok. A magyarok, szlovákok, németek, ruszinok mellett évszázadok óta nagy számban élnek itt cigányok is. A cigányok társadalma rendkívül sokrétű, összetett. Mezőgazdasági munkával soha nem foglalkoztak, de voltak közöttük kézművesek (pl. kosárfonók, vályogvetők, kovácsok). A hierarchia csúcsán a muzsikusok álltak, akik között számos igen jó nevű, országosan is ismert zenész található, közülük csak a legismertebbet, Czinka Pannát említjük. A történeti Gömör megye az első világháborút lezáró béketárgyalások, a trianoni döntés következtében két részre szakadt. A terület jelentős része ma Szlovákiához tartozik, csupán 21 volt gömöri település található Magyarországon. A pályázati programban részt vevő Jósvafő a szomszédos Torna, Dövény a szintén szomszédos Borsod megyéhez tartozott. Ám e települések lakossága szoros kapcsolatot tartott az említett gömöri térséggel, életmódjuk, kultúrájuk is sok hasonlóságot mutatott, így nem indokolatlan a programba való bevonásuk. 3 A kézművesség szerepe a térség lakosságának életében a 19-20. században A megye déli felében élő magyarság megélhetését évszázadokon keresztül elsősorban a mezőgazdaság jelentette. A paraszti gazdaságok sajátossága, a paraszti életmód 1 A tanulmány a miskolci Ökológiai Intézet megbízásából a „Helyi tudás - helyi termék" Gazdasági szerkezetváltás elősegítése a gömöri térségben című Phare Access projekt keretén belül, a Tudásleltár fejezet részére készült. 2 Ma Magyarországon található egykori gömöri települések: Zabar (ma Nógrád megye része), Uraj, Susa, Szentsimon (1979-től mindhárom Ózdhoz lett csatolva), Alsóhangony, Felsőhangony (1939-től a két falu Hangony néven összevonva), Sajópüspöki, Bánréve, Hét, Serényfalva, Kelemér, Gömörszőlős, Zádorfalva, Alsoszuha, Szuhafő, Ragály, Trizs, Aggtelek, Imola, Kánó, Zubogy, valamint az egyetlen város, Putnok. 3 A projektben érintett települések: Jósvafő, Aggtelek, Trizs, Imola, Ragály, Zádorfalva, Szuhafő, Alsoszuha, Dövény, Gömörszőlős, Kelemér, Serényfalva, Hét, Bánréve, Sajópüspöki. Ez nem teljesen egyezik az előzőekben felsorolt településjegyzékkel, de ez alapvetően nem befolyásolja a dolgozatban leírtakat. 519
