A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Gulya István: A kőműves- és kőfaragó-mesterség Északkelet-Magyarországon a 16-19. században

és a kő, a vizek mentén az agyag és a homok. A török idők stagnálása után a 18. századtól indul meg Miskolc és a régió fejlődése, ami az építkezések számában és jellegében is megmutatkozott. Az építőkövet a város északi határában, a Nagy-Kőbánya, KisKőbánya, Beteg(ma Bedeg)-völgy környékén bányászták a török korban, a 18. században kiegészül a Veres-Bérc és Tapolca kőfejtőjével, de egyre többször szerepelnek a bükki települések határában fekvő lelőhelyek, mint Tibolddaróc, Harsány, Bükkaranyos vagy a Kisgyőr melletti Cseh-völgy. 1756-ban Steinlöcher (más forrás szerint Steinlochner) Károly miskolci kőfaragó egy évre bérbe veszi a diósgyőri koronauradalomtól a pontosabban meg nem nevezett „miskolci kőbányát", a bérlet fejében minden kitermelt öl kő után 12 krajcár taxát fizet.

85 Ugyanez a kőfaragómester szállítja az építőkövet a Cseh-völgyből szintén 1756-ban a vármegyei börtön építkezéséhez. A források alapján azt pontosan nem lehet megállapítani, hogy egyszerre bérelt-e két bányát, vagy ugyanazon évben egymás után, esetleg a Cseh-völgyből származó követ mástól vette meg, de ő faragta ki. 1757-58-ban már egy másik kőfaragó szállítja a követ, az uradalom Bedegh-völgyi bányájának bérlője, Horváth Mihály, aki a kőért ölenként 15 krajcárt fizet.

87 Az említett bányákat a 19. században is használták, továbbra is az uradalomtól bérelve a lelőhelyeket, vagy engedéllyel nyitottak saját földjükön kőfejtőt, de ekkor is fizettek a bányászat jogáért az uradalomnak. A kibányászott kő (és persze más építőanyagok) fuvarozása fontos jövedelmi forrás lehetett a Bükk-vidéki falvak lakói számára. A miskolci Nemzeti Színház építésekor 1847-ben a színházépítő társulat szerződéseket köt Diósgyőr, Görömböly, Kisgyőr, Geszt és Aranyos települések elöljáróival, amely szerint a községek meghatározott kőmennyiség Cseh-völgyi bányából Miskolcra fuvarozására vállalkoznak. Rajtuk kívül az építkezés során nagycsécsiek, sajóörösiek, sajóládiak, alsó- és felsőzsolcaiak, szirmabesenyőiek, hejőcsabaiak, ároktőiek szerepelnek a kőfuvarokról vezetett kimutatásokban.

89 Követ azonban távolabbról is szállítottak a színház építkezéséhez, az itt dolgozó Krémer Márton hejőcsabai kőfaragó mester 1849től bérelte a Kovács Mátyás prépost birtokához tartozó novaji kőbányát.

90 Tégla gyártásáról és használatáról Miskolcon a 18. század elejétől vannak adataink. A tetemvári mellett a tapolcai apátság görömbölyi téglaégetője volt a legismertebb, de a város környékén is több helyen foglalkoznak téglakészítéssel (pl. Kelecsényben - ma Szirmabesenyő -, Alsózsolcán).

91 A 19. században a diósgyőri téglaégető is jelentős 84 Gyulai £., 2000. 146-147. és Veres L, 2000. 326-327. 85 B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. 1. dob. 20. Kőbánya bérleti szerződése 1756. 86 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 508/a. 5. köt. A tömlöcépítés költségeinek naplója 1756. 87 Uo. 1757-1758-as bejegyzések. 88 HOM. HTD. I. 76. 9. 6. Kún János bérleti szerződése 1811.; B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. 3. dob. 333. A diósgyőri koronauradalom bérlőinek kimutatása 1823.; B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. 4. dob. 378. Kun Jánosné bérleti szerződése 1830.; B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. 4. dob. 442. Klir Károly bérleti szerződése 1830.; 89 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 70I/a. 13. dob. 1. cs. és 20. cs. Szállítási szerződések és anyagbeszerzési okmányok 1847-1850. Az építkezésen felhasználták a színház telkén lebontott korábbi kőépület anyagát is. B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 701/a. 13. dob. 9. cs. Akkoriban a romos épületek kőanyagának újbóli felhasználása mindennapos dolognak számított, elég csak a diósgyőri vár, vagy a belváros középkori épületeinek maradványait említenünk. A természet minden adottságával jól sáfárkodó elődeinknek köszönhetően alig maradt ránk valami Miskolc korábbi évszázadainak építészeti örökségéből, amit persze helytelen dolog lenne rajtuk számon kérni. 1,0 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 701/a. 13. dob. 10. cs. és 22. cs., Krémer Márton bérleti szerződése 1849-ből és számlái 1850-ből. 91 Gyulai £., 2000. 147.; A vármegyei börtön építéséhez Kelecsényből (Szirmay-birtok), Alsózsolcáról (Vay-uradalom) és Görömbölyről szerzik be a téglát 1756-58-ban. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 508/a. 5. köt. A tömlöcépítés költségeinek naplója 1756. 142