A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Gulya István: A kőműves- és kőfaragó-mesterség Északkelet-Magyarországon a 16-19. században

forgalmat bonyolított, azonban a tégla használatának uralkodóvá válása csak a tömeges gyártást lehetővé tevő téglagyárak elterjedésével valósult meg. A habarcshoz és vakolathoz szükséges homokot a Sajó mellől, a meszet a 18. században Diósgyőrből és Rakaca vidékéről, a 19. században Diósgyőrön kívül elsősorban a bükki falvakból (Óhuta, Újhuta) szerezték be.

9 A tetőszerkezethez szükséges faanyag évszázadokon át szinte korlátlanul rendelkezésre állt, ám a 18. században az uradalmi erdőkben folyó ipari vállalkozások, mint a hamuzsírfőzés és az üveghutákat s a század végétől a massákat és hámorokat tüzelővel ellátó faszénégetés óriási területen letarolta az erdőséget. 1813-ban a koronauradalom rendeletben korlátozta az épületfa kitermelését, a szénégetést és a tűzifával folyó kereskedést.

94 Az uradalmi erdőgazdálkodás a vágástervek bevezetésével igyekezett megelőzni a bükki erdők kiirtását, amivel megőrizték az erdők értékét, de a megnövekedett igények miatt az építkezésekhez távolabbról kellett beszerezni a faanyagot. A 18. században Borsod megye északi részéből még lehetett épületfát szerezni,

95 de egyre nagyobb szerepet kapott a vidék ellátásában az erdélyi és kárpátaljai erdők Tiszán és mellékfolyóin leúsztatott fája, aminek feldolgozó és kereskedelmi központja Tiszalúcon volt.

96 A városi épületek legelterjedtebb tetőfedő anyaga, a fazsindely készítésében élen jártak az ország északi megyéi, vidékünket főként a gömöri zsindelykészítők látták el, de a fűrészáruk területén is fontos szerepet játszottak a 19. századig, ekkor a deszkák és tetőlécek piacát is elhódították a máramarosi faanyagok.

97 A zsindelyeket rögzítő szögeket és más épületvasalásokat a komoly ipari hagyományokkal bíró gömöri településekről, Mecenzéfről, Csetnekről rendelik, de már az 1750-es években vannak vaskereskedők is Miskolcon.

98 A tetőcserép a reformkorban terjed el Miskolc környékén, a miskolci Nemzeti Színház építéséhez Ormosról szerzik be a szükséges cserépmennyiséget. Zemplénnel és az északi megyékkel szemben, (ahol szintén voltak problémák, de kisebb volt a népsűrűség) Borsod megye bizonyos tájai a természeti erőforrások meggyengülése, elsősorban a faanyag csökkenése miatt a 19. század elejétől behozatalra szorultak, de hasonló cipőben jártak a szőlőművelés miatt kiirtott erdőik híján faínségbe került hegyaljai települések is. Faanyag híján a falvakban a patics és a vályog lett a fő építőanyag, a háztetőket náddal borították. A tégla és a tetőcserép a 19. század második felében kiszorította a városokból a követ és a fazsindelyt, az építőanyagok gyártása és beszerzése kereskedők kezébe került. 92 A színház építkezéséhez elsősorban diósgyőri téglát használtak, de hoztak pl. a Coburg-uradalom szelesi telkéről is (Cserépváralja mellől). B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 701/a. 13. dob. 1-2. cs. Anyagbeszerzési okmányok. 93 Gyulai £., 2000. 147.; B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 70I/a. 13. dob. 8. cs. Nyugták, elismervények. 94 Az uradalom jobbágyai, így a miskolciak is csupán igazolt szükség esetén, külön engedéllyel termelhetnek ki épületfát, de ekkor is ellenőrizni kívánják az anyag felhasználását. A falopások érdekében eltorlaszolják az erdei utakat, erdőmesteri engedélyhez kötik a szénégetést, és korlátozzák a zsellérek házépítéseit, mivel ők kizárólag fából építkeznek, amivel veszteséget okoznak a kincstárnak. B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. 3. dob. 279. A királyi kamara körrendelete a diósgyőri koronauradalom lakosaihoz épületfa tárgyában. 1813. 95 1756-57-ben Sajógalgócról, Dövényből és Rudabányáról vásárolnak gerendákat a vármegyei börtön építéséhez. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 508/a. 5. köt. A tömlöcépítés költségeinek naplója 1756. 96 Gyulai £., 2000. 129.; B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 701/a. 13. dob. 8. cs. Nyugták, elismervények. 97 A 18. század közepén a zsindelyt Murányból és Lehotából, a tetőlécet Ochtinából, a deszkákat Dobsina környékéről vásárolják. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 508/a. 5. köt. A tömlöcépítés költségeinek naplója 1756. 98 „Vasárusok" Miskolcon Paur Mátyás és Kopphándl Mátyás. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 508/a. 5. köt. A tömlöcépítés költségeinek naplója 1756. 99 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 701/a. 13. dob. 1. cs., 16. cs. és 33. cs. Anyagbeszerzési okmányok és elszámolások. 143