A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Fertálymesterek Miskolcon

munkaköri leírásokat, az 1794. február 7-i tanácsülésen fel is olvasták a „strázsa mester, káplár, fertály mester, utca kapitány és tizedes uraimék, úgy a strázsák instructiójait".

6 Nem maradt reánk a vonatkozó dokumentum, újrafogalmazása, a Barkassy András miskolci főbíró keze alól 1800. április 23-án kelt „fertály mester urak instructiója" viszont túlélte a lefolyt évszázadokat. Nyolc pontjából ötöt a tűzveszély elhárítására deklaráltak. Fertály mesteri alapfeladat volt a „vízi edényeknek és tűz oltó eszközöknek" kezelése, karbantartása. Említett felszerelésükkel „a tűznél megjelenni, a tüzet oltani és oltatni" kötelességük volt a fertálymestereknek. A lángoló negyeden kívül posztoló kollégáknak is mihamarabb a tűzhöz kellett sietniük, helyettes állítása nélkül el sem hagyhatták a várost a fertálymesterek. Mindnyájuktól elvárták, hogy a prevenció részeként ,jelen legyen a kémények vizsgálásán s egyébiránt pedig minden hónapban egyszer az utca kapitányokkal maga fertályát megjárja, a kéményeket megvizsgálja (...), egyúttal azt is vizsgálja meg, van-e kapitány víznek való edény vízzel teli a háznál". Feladatkörük legnagyobb cikkét a tűzrendészet adta, de a közbiztonság egyéb tényezőire is gondjuk volt a fertálymestereknek. Jelentették, „ha vidékről valaki a városban lakás végett magát valakinél leteszi", valamint a fertálymester volt az, aki „minden éjjel a fertályba kirendelendő strázsákat szorgalmatosan vizsgálja". Elvárták tőle, hogy a „nyilván való gonosztevőket minden személy választás nélkül fogassa el".

7 Közvetlen felettesük a városkapitány volt, de jelentéseikkel a főbíróhoz, a magisztrátushoz és a vicebíróhoz is fordulhattak. Kötelességük teljesítésekor személyenként kettő fertálykapitányra és négy fertálytizedesre támaszkodhattak. Utóbb kibővítette a magisztrátus Barkassy instrukcióját: szekeret és lovakat rendelt a fertálymestereknek, mert általuk úgy „városunk gödrös utcái kiegyenesíttethetnének, a sarak is kihordathatnának, amellett a tűz támadáskor a vízi hordót a szükséges helyre vihetnék, s az utcák is tisztán tartathatnának".

8 Új fertálymestereket választottak 1800. júniusában: Fent József került az első, Kis János a második, Simon István a harmadik, Gilányi János a negyedik negyed élére. Klasszikusnak mondható munkakörében tehát elsődlegesen tűzrendészeti és amellett tisztaságot, közbiztonságot fenntartó funkciókat hordozott a fertálymesteri hivatal Miskolcon. Kétségeink vannak afelől, hogy a 19. század első évtizedeiben rendszeresen betöltötték-e a szóban forgó állásokat. Miskolc város korabeli tanácsülési mutatóiban nem találunk fertálymesterekre utaló bejegyzést. Az 1800-ban megválasztottak nyomain sem jutunk messzire: Kis Jánossal, Simon Istvánnal kapcsolatosan kizárólag privát ügyek szerepelnek. Fent József 1803 szeptemberében „fertály mesteri fáradozásáért" kér adó6 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1501/a. 20. köt. 65. (1794) 7 Mindezt 1: B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1501/e. 325/1800. 8 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1501/e. 505/1800. 9 Országos viszonylatban meglehetősen egységesen értelmezték a különböző városok a fertálymesteri teendőket. Székesfehérvárott 1721-ben már biztosan voltak fertálymesterek: házról házra járva hirdették a dohányzási tilalmat, és hogy ügyeljenek a tűzre, tartsanak vizet a háznál (1731), intettek az idegenek befogadása ellen (1764), razziáztak a külvárosban, előállították a gyanús elemeket (1766), kapott személy leírások alapján vizslatták a körözött bűnözőket (1780-as évek), gondoskodtak az ivóvíz, a kutak védelméről (1788), hetente referáltak a tanácsnak az idegenekre vonatkozó lakossági bejelentésekről (1794), adóösszeírást végeztek (1815), karbantartották a tűzoltó kézifecskendőket. Pesten - az 1732. évi utasítás szerint - a fertálymesterek a bírónak jelentették az engedély nélkül a városban tartózkodó idegeneket, kihirdették a közleményeket, segédkeztek az adóbehajtásnál, a katonaság beszállásolásánál, a vásári helypénzszedésnél. Eger tanácsának 1805. évi jegyzőkönyve tizenkét pontba foglalta a fertálymesteri teendőket: a bormérés felügyelete, gyümölcsfák gondozása, utcatisztítás, tűzrendészet, adószedés, kézbesítés tartozott azok közé. L. Székesfehérvárra vonatkozóan Kállay /., 1989. 24, 60, 61, 63, 76, 80, 97, 213, 214. Pest és Eger tekintetében Csizmadia A., 1983.62-63. 632