A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

//. katonai felmérés Az 1856-60 között készített II. katonai felmérésen már egy teljesen megváltozott képet kapunk (4. ábra). Az I. katonai felmérésen ábrázolt vendégfogadó helyére, a kassai országútra beköltözött Csobád falu, s elnyerte mai településszerkezetét. A környezet az új Csobádtól keletre nagyjából hasonló fedettségü és állapotú az I. felmérésen látottakhoz. A Bársonyos vizenyős árterületét ábrázolták, benne néhány száraz, kiemelkedő dombbal. A legérdekesebb azonban, hogy teljesen megváltozott a terület vízrajza. Ináncstól délre egy mesterséges árokban vezették el a vizet a Bársonyosból nyugat felé, majd az árok délnyugati irányba két ágra szakadva haladt tovább. A két ágból a nyugati ág alkotta a malomágat, ezen üzemelt az először itt látható Csobádi malom. (Ez a malomág megegyezik a mai Bársonyos csatorna medrével.) A malomépületet a vízfolyás keleti oldalára jelölték, vele szemközti oldalon megjelenik egy szögletes foltként jelölt terület, amely helyszíne megegyezik az I. katonai felmérésen ábrázolt nagyméretű körbekerített épülettel. Ennek funkciója nem ismert, azonban az ábrázolás alapján feltételezhető, hogy a II. katonai felmérés idejében már nem használták, hiszen a térképészek romos, elhagyott területként ábrázolták. Az Ináncsról kifolyó egykori Bársonyos egy szakaszon még létezett a II. katonai felmérésen, azonban már nem kanyarodott el nyugati irányba a régi Csobád falunál, hanem az I. felmérésen látott levezető árokban folyt dél felé. Ez a vízfolyás gyakorlatilag megegyezik a mai Bélus-patak medrével, de azt ekkor még Kis-Hernád néven említik. A II. katonai felmérés tanúsága alapján Csobádi malom-Kis-Hernád-Hernád közti területet nagyrészt rétek, illetve ártéri vizenyős rétek borítják, kevés müveit területtel. 4. ábra 68