A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

Az egykori falu helye: a II. katonai felmérésen már nem látható Csobád falu. A helyét egy, az I. katonai felmérés falujával azonos alakú és méretű szántófölddel/szárazulattal jelölték a térképészek. (Megjegyzendő, hogy nemcsak a szántókat ábrázolták ezzel a jelkulccsal, hanem a szemmel látható szabdalt területeket is.) Bár az I. katonai felmérés faluja egy kissé el van csúszva a II. katonai felmérés szántóterületéhez képest, de ez az I. felmérés torzítása miatt alakult ki. Csobád tehát a 19. század közepére már teljesen átköltözött mai helyére, az eredeti faluhelyet, mivel az kiemelkedett vizenyős környezetéből, mezőgazdasági müvelés alá is vonhatták. Az úthálózat: az I. katonai felméréshez képest csak az egykori Csobád falunál látunk változást. Itt megszűnt a Dobszára vezető út, a Kiskinizsre futó út pedig kissé eltolódott nyugatra. Csobád kataszteri térképe A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban őrzött „Csobád Helysége Határának Összesítéselőtti állapotjának Térképe" 1854-ben született meg (5. ábra), tehát lényegében ugyanazt a helyzetet és időpontot mutatja be, mint a II. katonai felmérés. A topográfiai, vízrajzi adatok valóban megegyeznek a II. felméréssel, azonban a kataszteri térkép annyi többletinformációval bír, hogy itt több helynévanyag szerepel. A régi Csobád falu területét ez is művelt földnek jelöli, sőt felparcellázott telkeket láthatunk rajta. Az egykori faluhelyet Belső Kertek névvel illetik, amelyet körben rétek öveznek. A Belső Kertektől északra lévő rétet Belső pázsitnak [pázsit] írják. Megjegyzendő azonban, hogy a malom a II. katonai felméréssel ellentétben nem a vízfolyás keleti, hanem a nyugati oldalán van jelölve. .'./-.'•,:.-. ..v..;. Belső Kertek Borsfalvi - dűlő elnevezés Csobád 1854-es kataszteri térképe 5. ábra 69