A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Szemkeő Endre-Viga Gyula: Márkus Mihály (Nyíregyháza, 1912. augusztus 16.-Kassa, 2004. október 5.

nem ismerte nála jobban - nem csak egy-egy szűkebb szakterület vonatkozásában, hanem egészében - a két szomszéd náció néprajzának kérdéseit és eredményeit. Sajnos, nem hagyott ránk könyveket, monográfiákat, de munkássága így is kerek egész: sok részletből rakódik össze a kárpáti térség műveltségének jellege, abban az interetnikus kapcsolatok szerepe és jelentősége. Akinek volt alkalma beszélgetni vele, az érzékelhette igazán, hogy mindez mennyire letisztultán, organikus egységben volt jelen a gondolkodásában. Nagy formátumú kutató volt, s csak remélhetjük, hogy még ezután kapják meg munkái az őket megillető figyelmet. Szerencsére, nem maradt el életében a gazdag életmű szakmai elismerése sem: társadalomtudományi tevékenységéért megkapta a Szlovák Kulturális Minisztérium Andrej Kmet' díját, a Szlovák Tudományos Akadémia L'udovít Stúr aranyérmét, a Magyar Néprajzi Társaság pedig külföldi tiszteleti tagjai közé választotta. Márkus Mihályt sokan tisztelték, becsülték és szerették határon innen s túl, sokan jó szívvel gondolnak vissza rá. A hosszú életpálya tiszteletet parancsoló emberi teljesítményt övez. Emlékedet megőrizzük Miska bácsi! Szemkeő Endre-Viga Gyula 697