A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Bóna Bernadett: Az ablakok fejlődéstörténete (Párhuzamban Filkeháza ablakaival)
Az 1950-es években jelennek meg majd válnak általánossá a gyárilag készült ablakok. 69 Tóth János szerint „Az egészségtelen kis szobaablakok retrográd hagyománya múlóban van. Helyébe a faluban idegen, nagy hármas-ablak lépett." 70 2. Tok, ragasztó, ráma Az ablak készítője lehet ács (faragómester), molnár, kádár vagy bognár, majd később az asztalos. 71 Az ablaknyílásba kerülő rámát „ablaktügynek" hívták , ma toknak nevezik. A Magyar Néprajzi Lexikon meghatározása szerint: „ablaknyílásba beépített fagerenda vagy vastag deszkakeret". 73 A 19. század második felétől négy típusa jellemző: ácstok, pallótok, gerébtok, hevedertok. 74 „Alkotórészei: a küszöb, az álló darabok ( ~ mellék, ~ félfa, tok-álló stb.), a szemöldök és esetenként még a tokosztók." 75 A ragasztót az ablaktügyhöz rögzítik, ezen járnak az ablak szárnyai. 76 A szimpla ablaknak egy ragasztója van, majd a téli ablaktábla megjelenésével kettő lesz belőle. A folyamat következő lépcsőfoka: a külső és belső ablakragasztó közti ablakközt „ablakbélettel meghéjalják", tehát az ablakköz fabélelést kap. Ezt követi a fejlettebb forma, amely alapvetően a dupla ablakokhoz készült. Az ablak rámája is változott, mégpedig: 1. száma, 2. nagysága, 3. osztóléces felosztása, 4. nyilasi iránya, 5. rögzítésének formája, 6. zárának típusa szerint. A szimpla ablaknak két rámája, két szárnya van, s amikor dupla ablakká alakul, a rámák száma is megkétszereződik. A T-osztású, dupla ablaknak hat rámája van, egy síkban három: kettő alul - ezek oldalra, egy felül - amely felfelé vagy oldalra nyílik. Méretüket tekintve: minél régebbi, annál kisebb 77 . Az ablakráma, -tábla bordákkal (ablakosztó léccel) való felosztása már a 19. század elején, a négyszemes ablaknál megjelenik, amelynek egy szárnyán egy borda van. A 19. század utolsó évtizedeiben a hatszemes ablak egy szárnyát már két borda osztja. Más szempontból: minél kisebb volt a síküveg, annál olcsóbb volt, tehát nagysága társadalmi pozícióra is utalt. Ezt követően a T-osztású ablak alsó szárnyai is kaphattak egy-egy bordát, amelyek közül némelyik annak díszítését szolgálta. A rámák nyilasi iránya mutatja az ablak korát: ha régebbi, akkor a külső szárnyak kifelé nyílnak és a fal felületére kerülnek; ha fiatalabb, akkor szárnyai befelé nyílnak. A ráma rögzítését tekintve: ha kifelé nyílik, a pántok és a sarokmerevítő vasak is kívülre kerülnek. Az ablak zártípusai kezdetben a görbölők, rábillenők, kettős görbölők voltak, majd ezeket követték a kilincses zárak. Az ablak rámáinak száma a tokosztók megjelenésétől függött, mivel az az ablak alapterületét több részre osztja. A tokosztó típusai: vállazó (más néven válasz), középszár (más néven keresztfa) - az előbbi vízszintesen, az utóbbi függőlegesen osztja fel az ablakot; amelyekhez a szárnyak záródhatnak. Ha az ablaknak nincs vízszintes vállazója, akkor kétszárnyú (a „hármas ablak" megjelenéséig), amely szimpla ablak esetén kifelé nyílik, míg a dupla ablak esetén a két belső ablakszárny befelé és a két külső ablakszárny kifelé. Később a kisiparosok által készített és a gyári dupla ablakok külső és belső szárnyai 69 Barabás J.-G'ilyén N., 1987. 115-117. 70 Tóth /., 1961. 213.; „ikerablak". 71 SzemereyT., 2003. 11. 72 FrecskayJ., 2001. 11-12. 73 FilepA., 1977. 17-19. 74 Barabás J.-Gilyén N., 1979. 43-44. 75 Szemerey T, 2003. 11. 76 FrecskayJ., 2001.11-12. 77 Barabás J.-Gilyén N., 1979. 43-44. 586
