A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bóna Bernadett: Az ablakok fejlődéstörténete (Párhuzamban Filkeháza ablakaival)

egy irányba, befelé nyíltak. A vízszintes vállazó általában az ablak magasságának mintegy kétharmadánál helyezkedik el, így felül egy külön ablaktábla alakul ki. Kezdetben a felső rész osztatlan, fixen rögzített volt, majd függőleges középszárat kapott, így felül is két ablakszárny alakult ki. Ezek az ablakszárnyak oldalirányba nyílnak, mindig arra, amerre az alsók. Előfordul, hogy nincs középszár és a két szárny egyike ütközőléccel

78 egészül ki, amely a szárnyon túlér, s így közrefogja a másik szárnyat. A későbbi T-osztású ablakok ablakragasztóinak felső, vízszintes részéhez erősítették a pántokat, így az ablaktábla felfelé nyílott, s felnyitott állapotában alul támasztották ki vasrúddal. Később ezeket az ablaktáblákat oldalirányba, befelé lehetett kinyitni. A T-osztású és az őket követő ablakoknál az aljgyalu megjelenése és használata, a lépcsős profil kialakítása jobb illeszkedést, szigetelést és záródást eredményezett (4. rajz). 3. Vasalások Az egyszerű nyitó- és zárszerkezeteket szegkovácsok készítették vaslemezből.

7 Az ajtók, ablakok szárnyainak fordulását és zárását a fémből készült vasalások teszik lehetővé. A fordulásért a két részből álló pántok felelősek, amelyeket egy hengeres „peczek" köt össze. Az egyik rész az ablakragasztóhoz, a másik a rámához van erősítve. Beszélhetünk csuklós pántokról, amelyek lehetnek egyenesek - két leffentyü plusz egy sarokpánt -, fordítottak és könyökösek - csak derékszögig való nyitást enged. Ezek mellett beszélhetünk förgős pántról - két leffentyü, két derékszögű szög és egy henger alakú förgő, amelyek közül az egyik leffentyü az ablakragasztóra, a másik a rámára van erősítve. A szögek végei a förgőbe kerülnek. Másik nagy csoport a forgó- és sarokpántok. Közülük ablakra két típus kerülhet: legegyszerűbb forma, amelynek egyik, négyszögletes vaslemez részét a ragasztóhoz erősítik - ez kerül alulra -, másikat a rámához szögezik - ez utóbbi kerül felülre (5. rajz). Mindkettőnek van hengeres része: a ragasztóhoz erősítette üreges, ebbe kerül a rámához rögzített elem tömör keskeny része. Fejlettebb típusú a vésett pánt. Szerkezete hasonló, de a négyszögletes vaslemezeket belevésik a ragasztóba, illetve a rámába.

80 Az L alakú vaslemezek, amelyeket a rámák belső sarkára szegeltek (6.a rajz), a rámák sarokmerevségét segítették elő. Ez tovább- 5. rajz. fejlődött Z alakúvá, amelynek egyik végéhez kapcsolódott a pánt

81 (6.b rajz). Ezek az L és Z alakú lemezek sokszor az ablak díszei is voltak. 4. Zárak Az ablakok kezdetleges zárszerkezetei: görbölők, billenők; ezek készülhetnek vasból és rézből is. A görbölők esetén beszélhetünk egyszerűbb változatról (= fürgöl, horgoló), amely s-alakú. Kezdetben a rámához, majd a ragasztóhoz erősítették, úgy, hogy a felerősítés körül forgatható legyen, ráforgatható a keresztfára illetve a rámára (7.a rajz). 8 FrecskayJ., 2001.11-12. 9 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 0 Frecskay J., 2001. 255-257. 1 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 587