A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Alabán Péter-Csépányi Attila: Hódoscsépány gazdaság- és társadalomtörténete a dualizmus idején

nádasd).' Szabó Zoltán a „Cifra nyomorúság" című művében a palóc területeknél szintén foglalkozik ezzel a jelenséggel: „A katolikusság az egész vidéken körülbelül egy tömbben lakik, ez a tömb magába foglalja egészében Hont-Nógrádot és Heves, Borsodból a Hevessel határos részeket, így főként az ózdi járást." E térségen kívül csupán a matyók alkottak hasonló katolikus tömböt a református falvak gyűrűjében, míg a megye egész területét nézve a katolikusok aránya elérte a 60%-ot a 20. század első felére. A közösség mellett a hagyományos paraszti világban betöltött szerepe folytán a vallás sem nélkülözhető a barkó etnikai csoport jellemzésénél. 2. kép. Római katolikus templom. Pék Attila felvétele. Ózd-IIódoscsépány, 2004 A népszámlálási adatok alapján rekonstruálható társadalomkép főként vertikálisan, kevésbé horizontálisan elemezhető. A felekezeti hovatartozás vonatkozásában tényleges nehézséget csak az jelent, hogy eltérő adatok fordulnak elő az egyházi és a világi jellegű forrásokban. Forrásként a sematizmusokat vettük alapul, azonban ismételten csak a bennük közölt abszolút értékekből számított arányok változásait ábrázoljuk. Habár a katolikus hívek mellett filiákként növekedés tapasztalható más felekezeteknél is, az össznépesség növekedése folytán ez alig észlelhető a relatív számokból. A 4. táblázat

59 adatsoraiban külön megadjuk a közigazgatásilag Csépányhoz, egyházilag ugyancsak továbbra is Arióhoz tartozó Somsály adatait, ahol a bánya 1900 utáni megnyitását követően jelentősen megnőtt az újonnan idetelepültek, így a hívek száma is. Utóbbival maVö. Paládi-Kovács A., 1982. 13. 3. térkép. Szabó Z, é.n. [1938]. 40. Forrás: Sematizmus, 1880. 43.; ill. 1910. 42. 310