A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Gulya István: A kőműves- és kőfaragó-mesterség Északkelet-Magyarországon a 16-19. században
A munka ára A kézművesek egyedi megállapodás alapján vállalták fel a munkákat. A kőfaragómesterek szinte kizárólag teljesítmény, termék alapján, a kőművesek a végzett munka alapján átalányárban vagy napi bérben kapták meg a megbízótól járandóságukat. A vármegyék és a szabad királyi városok igyekeztek korlátozni az építőanyagok árát és a munkabéreket, ami természetesen nem esett egybe a mesterek érdekeivel, akik időről időre - alapos okkal vagy anélkül - az összegek emelése érdekében kérvényeket nyújtottak be a hatóságokhoz. 100 A limitációk többé-kevésbé alaposan szabályozták az egyes munkafolyamatok értékét, a legények és napszámosok bérét, így forrásul szolgálhatnak a technológia és a jövedelmek elemzéséhez is. Területünkön a legkorábbi kőművesekre vonatkozó limitáció 1609-ből származik, a kassai mesterek és legények napi bérét határozza meg: 101 Étellel (dénárban) Étel nélkül (dénárban) Mester 25 35 Legény 16 28 Inas 22 20 1626-ban az abaúji kőművesek limitációja szerint a pénzbeli fizetést élelemmel is kiegészítették. 102 Míg a kőfal és boltozat építésének díját limitálták, a kémény, lépcső, kemence és padló készítését szabad alku tárgyává tették. Egy évvel később a kassai kőművesek előterjesztésében, 103 melyet a városi elöljárók kisebb módosítással elfogadtak, részletesen szabályozzák ugyan a már említett alapvető munkákat, azonban megjegyzik: „Ezen kiveöl sokszor teöríénik, hogy fiókos boltot és egiéb sokféle cziffrás, rózás boltozatokat csináltatnak, az féle minthogy munkásab igy az béris nagiob. Nagiobtul teőbbet, kissebtíd keövesebbet. " A legények fizetését heti bérben adja meg a limitáció 104 , megjegyezve, hogy akár biztosít élelmet a megbízó, akár nem, a legények napi háromszori ellátásáról a mestereknek kell gondoskodniuk. A megjelölt árak nem tartalmazzák a segédmunkások (aprómivesek) bérét, őket az építtetőnek kellett felfogadnia és ellátnia. Az 1635-ből fennmaradt általános kassai limitáció 103 a kőmunkákkal kapcsolatban meglehetősen szűkszavú, a falazatok, boltozatok és padló készítésének árát megszabja, a munkabéreket nem említi, az egyéb munkákat pedig ismét a megbízó és a mester megál100 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1001/C/37. Prot. 138. 1812. év 177-179. A limitációk betartásával gondok lehettek, amit a szöveg is alátámaszt: „Ezen végzésnek fen tartására való fel vigyázás pedig a szolga bírákra bizattatott egyszersmint nékiek kötelességül tétetett, hogy az általhágókat érdemlett büntetések fel vétele végett bé jelenteni el ne mulassák." 1UI Szádeczky L, 1913.80. 102 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1001/b. Lim. Loc. 98. No. 275. 1 öl széles és hosszú kőfal vagy boltozat elkészítését 80 dénárban határozták meg, 10 öl fal után egy köböl gabona, 25 öl után fé! oldal szalonna, egy szapu kása és egy fejtet sör is járt. Közölte //. Csukás Gy., 1996. 17. 103 AMK. Arch. Secr. Cechálié. a kassai kömüvescéh limitációja, 1627. aug. 25. Itt egy sing széles, egy öl hosszú kőfal készítését élelemmel 63 dénárért, élelem nélkül 1 forint 25 dénárért vállalhatják a kőművesek. A teljes szöveget közölte Bartócz J-, 1976. 132-133. 104 Uo.: „akár mi névvel nevezendő munkában, az mester le génnek, az ki legh lobban mivel, adunk az mostani időkben hétre 2f 50 d., annál aláb valónak 2f, annális aláb valónak 1 f 50 d., legh aláb valónak 1 f 25 d." 105 A kassai céhek árszabása 1901. 477^78. „Egy öl faltól, mivel magoknak kell az apró művet tartaniok és a meszet is kevemlök a mely falnak a temérdeksége vagyon 1 sing limit 1 f 70 d. ...A mi garadicsokat, kéményt, tűzhelyt és kemence lábakat illeti, mivel hogy sokféle a munka és nem specificálhatjuk minden emberrel jó lelkiismerettel megalkuszunk." 144
