A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Kormos Gyula: A tokaji evangélikus templom barokk orgonája

A TOKAJI EVANGÉLIKUS TEMPLOM BAROKK ORGONÁJA KORMOS GYULA A tokaji evangélikusok a reformáció és ellenreformáció korában A tokaji lutheránusok gyülekezetének keletkezése a reformáció kezdeti időszakára esik.

1 Drágffy Gáspár főúr udvari papja, a nagy hírű Batizi András volt az első prédikátor, aki Luther Márton szellemében munkálkodott. A tokaji gyülekezet korai történetének fénykora az ő működésének idejére tehető, ezért ő a gyülekezet egyik büszkesége. Batizi András Gálszécsi István

2 tanítványa volt. Kiváló érdemeket szerzett úgy is, mint író és énekköltő.

3 Már az 1530-as években is írt énekeket, állítólag némelynek a dallamát is ő szerezte.

4 Tokaji működése idején fordította le Luther „Jövel Szentlélek, Úristen lelkünknek vígassága" című énekét. Énekei - amelyeket már mintegy 450 év óta énekelnek - megszakítás nélkül gazdagítják az evangélikusok és a reformátusok énekverskincsét.

5 Mint tokaji lelkész, 1545-ben nyolc lelkésztársával együtt részt vett a Drágffy Gáspár védelme alatt tartott erdődi zsinaton. A lutheránusok többsége azonban később Kálvin tanai felé hajolt, így az evangélikus gyülekezet hosszabb időre meg is szűnt. Az ellenreformációt követően lassan emelkedni kezdett a lutheránus hívek száma, akik a 1 A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 39. évf. (2004.) 3. sz. 264-278. oldalain megjelent hasonló című tanulmány e helyen történő másodközléséhez a Szemle szerkesztősége hozzájárult. Köszönettel tartozom Nagyváti Pálmk, aki előzetes kutatásával jelentősen hozzájárult az orgonára vonatkozó adatok feltárásához. Külön köszönet illeti Vadnay Katalint, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség Levéltárának levéltárosát, aki a tokaji gyülekezet levéltári iratait előkészítette, és segítségével lehetővé tette számomra az intenzív kutatást, hétközi és hétvégi szabad idejének feláldozásával pedig biztosította a szokásosnál lényegesen hosszabb, rendkívüli kutatási időt. 2 Gálszécsi István (*~1500, f~1543) 1524-ben Bécsben, 1527-ben Krakkóban tanult, 1528-ban baccaleureus fokozatot ért el. 1532-ben Wittenbergben tanult, majd 1534-ben magisteri fokozatot szerzett. Abaújszántón, Gálszécsen, Kassán, Gyulán volt rektor, illetve prédikátor. 1536-ban és 1538-ban „kegyes ynekekrwl ees keresztyen hewtrwl" [kegyes ínekekrüi és keresztyén hitrül], valamint a keresztyéni tudományról két rövid „könyvecské"-je jelent meg, amelyek ma már sajnos csak töredékesen ismertek. Mintegy 10 beazonosítható énekét tartjuk számon. (Dr. Fekete Csaba debreceni lelkész-könyvtárostól kapott adatok alapján.) 3 Evangélikus Levéltár, Nyíregyháza (a továbbiakban: Evlt.): [Chovan Sándor:] A tokaji evangélikus egyházközség története: múltja és jelene. Tokaj, 1947. - kézirat (továbbiakban: Chovan 1947). Bár az írógéppel írt kéziraton a szerző neve nincs feltüntetve, a Tokaj 1/10. doboz 59. jelz. Lelkészi szolgálati napló (19431950) alapján bizonyítást nyert, hogy azt Chovan Sándor, a helyi evangélikus lelkész írta. Az 1947-ben megfogalmazott történeti összefoglaló Batizi zeneszerzői tevékenységét is megemlíti. Zeneszerzői mivoltát azonban nem tartjuk hitelesnek, ugyanis az énekszerzői tevékenységet - ami többnyire csak az ének versek megírását vagy fordítását jelenti - gyakran félreértelmezik (ld. még 4. lábjegyzet). Batizi t 1546 után.; Evangélikus Énekeskönyv Budapest, 1987., 778, 784. p. 4 Batizi állítólagos dallamszerői mivoltát Csomasz Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés. Budapest, 1950., 396. említi, de Batizi neve sem az evangélikus, sem a református énekeskönyvekben nem szerepel a dallamszerzők listáján. Ld. Evangélikus Énekeskönyv Budapest, 1987., 778, 784. p.; Énekeskönyv reformátusok használatára Kálvin Kiadó Budapest, 1948. 701, 709. p. 5 Az evangélikus énekeskönyvben 2, a reformátusokéban még mai is 4 éneke található. Evangélikus Enekeskönyv, 1911.; Evangélikus Enekeskönyv Budapest, 1987., 323, 453, 778. p.; Énekeskönyv reformátusok használatára Kálvin Kiadó Budapest, 1948. és változatlan utánnyomásai, 421, 501, 525, 701. 6 Evlt: Chovan 1947. 435