A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

Az útba futó sánc végében még ma is látható egy 6,9x3,8 méteres négyszög alaprajzú lapos terület, amelyet az elővár egykori kaputornyával azonosíthatunk. A husziták kiűzésével Csorbakő stratégiai értéke csökkent, a Perényi család várai között is másodlagos helyzetbe került. Perényi János fiai, István és Miklós Fülek várában rendezkedtek be, innen verték vissza Hunyadi Mátyás seregét előbb sikeresen, majd később, 1483-ban sikertelenül. Az oklevelek a 15. század második felében alig említik meg Csorbakőt, amelyet a füleki hűtlenségi eset miatt a többi Perényi-várral együtt előbb elvett Mátyás, majd pedig visszaadta a család egyetlen leszármazottjának, Imrének, a későbbi nádornak. Ifj. Perényi István és Miklós birtoklása alatt Csorbakő mint birtokigazgatási központ működött, a Perényiek nyilván nagyon ritkán látogathatták meg, azt a várnagy és az uradalom gazdasági tisztviselői irányíthatták. Csorbakő vára Perényi Imre nádor és Péter idejében (16. század első harmada-]541) (8. ábra) Perényi Imrének tehát sikerült visszaszereznie a család egykori várait. Imre később II. Ulászló asztalnokmestere, majd 1504-től nádor lett. Ekkor családi rezidenciáját Terebesen rendezte be, ahol ez évben pálos kolostort is alapított. Az 1510-es esztendőkben szerezte meg Siklóst, ami haláláig igazi központja lett, sőt olasz mesterekkel modern, kényelmes reneszánsz stílusú rezidenciává alakította. Siklósról azonban gyakran látogatott el Terebesre. A két vára között ideális új pihenőhelye a hevesi Debrő és a borsodi Ónod vára lett. Mivel az észak-borsodi Csorbakő kiesett ebből az útvonalból, így szerepe nem növekedhetett. Ugyan Imre nádor halála után, a török veszély miatt fia, Péter Siklós helyett ismét Észak-Magyarországon keresett családjának otthont, ekkor a mellékutakon, erdőségben fekvő Csorbakő már szóba sem jöhetett. Péter Patakon kezdte meg reneszánsz rezidenciája kiépítését. Csorbakő továbbra is birtokigazgatási központ maradt. Perényi Péter az 1530-as évek második felétől az ország egyik legbefolyásosabb főurává vált, előbb Szapolyai János, majd annak halála után Ferdinánd király oldalán állt. Északkelet-Magyarországon egy tömbben összpontosultak hatalmas birtokai. Az itteni főurak vezetőjüknek tartották, amit bizonyít, hogy 1536-ban tíz vármegye szikszói gyűlése kívánta megválasztani kapitánynak vagy bírónak. Látható tehát, hogy olyan erős hatalma és bázisa volt a környéken, amivel egyik király sem rendelkezett ekkor. Perényi azonban nemcsak támogatói bázisát erősítette meg a 30-as években, hanem várait is. A 16. században a tűzfegyverek elterjedése miatt a várak szerkezetét át kellett alakítani. Perényi Péter felismerte a várvédelem modern követelményeit, és ennek alapján átalakította várait. Szolgálatában állt ekkor az olasz hadmérnök és kőműves Alessandro Vedani, akinek feljegyzéseiből tudjuk, hogy dolgozott Patak, Eger, Ónod, Füzér és Terebes váraiban.

52 A kettős királyság zavaros esztendőiben Füzér volt a Perényiek legbiztonságosabb vára. Minden bizonnyal ezt szánták szükség esetén egyik utolsó menedéküknek, ezért is emelték a keleti oldalon az ötszögű óolasz kapubástyát, illetve egy nagyméretű bástyát a nyugati sziklapadon.

53 Bár forrásaink nem említik meg, feltételezéseim szerint Perényi Péter Csorbakőn is végzett kisebb erődítési munkálatokat. ,2 Féld L-Cabello, J., 1980. 61. i3 Uo., 56, 59. 245