A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Fehér József: Egy sátoraljaújhelyi magyar zsidó polgár: dr. Székely Albert

Mi izgatott elsősorban, hogy alakjával foglalkozzam? Az a minden írásán és tettén átsugárzó őszinte lelkesedés, ahogyan magyarságáról vallott, a közért áldozott, minden jó ügy mellé odaállt - miközben zsidó volt, és ezt meg is vallotta, hitét csöndesen gyakorolta, felekezetét nem hagyta cserben. Egy olyan ember alakja rajzolódott ki előttem, aki ötvözte magában a magyar zsidó vagy zsidó magyar jellemvonásait: Kiss József költő faji érzékenységét, Radnóti Miklós megvallott hazaszeretetét, Vas István és Füst Milán természetes azonosságtudatát, régebbről Ballagi (Bloch) Mór hagyományőrző szándékát. Mindez persze az ő szintjén érvényesülhetett, egy vidéki megyeszékhely - város, Sátoraljaújhely közéletében, egy jó nevű ügyvéd, majd később vármegyei tiszteletbeli főügyész életterében, nem országos szinten, nem a hasonlítottak rangján. Ki is volt tehát valójában ez a dr. Székely Albert? Művelt zsidó rabbik és tanítók családjából származott, legalább harmadíziglen, ameddig adatokat találtam róla. Apja Singer Israel tudós rabbi és pedagógus, Pakson született 1828-ban, jeles iskolákat végzett Pápán, Nikolsburgban és Brünnben. Előbb Szegeden volt hitoktató, 1860-ban Sátoraljaújhelyrejött, itt is halt meg 1908-ban. Összesen 55 évig tanítóskodott, ez idő alatt 20 pedagógiai munkát írt - köztük könyveket is -, főleg vallástani és neveléstani tárgyúakat, és temérdek cikke jelent meg a különböző lapokban. Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok című könyvében (Bp. 1939.) azt írja, hogy „1860-tól mint tanító és piarista gimnáziumi hittanár működött Sátoraljaújhelyben". Felesége, Frenkel Katalin a Zemplén megyei Pácinban született 1840-ben, írni-olvasni tudó falusi lány volt. Házuk az 1869-es népszámlálás szerint az akkori Óhíd utca 690. szám alatt volt, szemben a status quo ante alapon álló izraelita hitközség zsinagógájával. (Ma: Dózsa György utca, kb. aló. sz. ház áll a helyén; a zsinagóga egykori épülete bútorboltként funkcionál a múzeum tőszomszédságában. Az apa tekintélyét jelzi, hogy az 1920-as években Singer Izrael Önképzőkör működött a status quo hitközségben, melynek keretében széles körű zsidó kultúrmunka folyt.) Itt született Singer Albert 1864. május 20-án. (A széphalmi bejegyzést tehát 20 éves korában tette.) Nevét egy évvel előbb, 1883-ban változtatta Székelyre. Hét gyermek (öt fiú és két lány) közül ő az első; fiútestvérei rabbik, ügyvédek, orvosok lettek, a szintén tanult lánytestvérei pedig zsidó entellektüelekkel kötöttek házasságot. A fiatal ügyvéd diplomájának megszerzése után először Sümegen praktizál, rövid ideig, de nem eredménytelenül. Idézett életrajzi mű írja, és másutt is olvashatjuk, hogy itt a „Sümeg és Vidéke" című helyi lap megalapítója és szerkesztője. Újságírói hajlama tehát korán megmutatkozott. Lexikonunk szócikkében ez irányú tevékenységét úgy összegeztem, hogy újságcikkei élvezetes stílusúak, magyar érzelemről és európai szellemiségről tanúskodnak. Az újhelyi, megyei sajtóban az elsők közül való az a cikke, amely a Felsőmagyarországi Hírlap címoldalán jelent meg 1900. február 10-én, Mit kell tennünk? címmel. Lássuk, mit kell tenni Magyarországon 1900-ban Székely Albert szerint: „Fel kell rázni ezt a társadalmat abból az átkos álomból, melyben hosszú idők óta tesped, bárminő áldozatok árán is. Ahogy hajdanában egy kiskorú trónörököst neveltek a nevelői jó előre azzal a célzattal, hogy ha majd trónra jut, legyen testileg és lelkileg elernyedve, és zsenge korában megkedveltették vele az erkölcstelenséget s az élvezetek utáni hajhászást, nem tanították, sőt elbutították, hogy valahogy ne ébredjen annak a tudatára se, hogy neki mik a valódi kötelességei, hogy aztán a nevelők uralkodjanak helyette, éppen úgy lett elbutítva ez a nemzet politikai újraébredése óta. 149