A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Fehér József: Egy sátoraljaújhelyi magyar zsidó polgár: dr. Székely Albert

1867-ben a magyar nemzet újabbi alkotmányos erejének szerepe korát élte. Nohát voltak is ennek a nemzetnek olyan nevelői azóta, akik elhitették, hogy nincs boldogabb, gazdagabb, civilizáltabb nemzet a magyarnál, politikai nevelésükkel elbutították a honpolgárokat, lélekvásárlással, megvesztegetésekkel, nemzetiségi és vallási békétlenség felidézésével az erkölcstelenség posványába süllyesztették a népet, és mesterségesen elaltatták a szabadság és függetlenség eszméjét... " Ezért tehát, Székely Albert szerint: Fel kell ébreszteni a népben a benne szunnyadó hazafias érzületet, hogy szeresse azt a földet, mely néki kenyeret ád; meg kell értetni a felekezetekkel és népekkel, hogy ők politikailag egy nemzettestet alkotnak; a vallási és nemzetiségi különbség ne tegye féltékennyé s ellenségévé egyik embert a másikának; gazdasági és iparpolitikai nevelés hiányát a népnek a vidéki sajtóorgánumok pótolhatják; küzdjünk a leghatározottabban az Oroszországból és Galíciából történő bevándorlás ellen, s a jog eszközeivel követeljük, hogy az ott lakó népességet ne űzzék ki s ne szabadítsák ránk földönfutó koldusok ezreit; vámkereskedelmi szerződéseket kell kötni, hogy pl. Olaszország többé ne hozathassa be borait potom áron, s azok ne adathassanak el, mint hegyaljai borok; harcolni kell a magyar ipar fellendüléséért, magyar iparcikkeket vásároljunk; önállósodjunk, függetlenedjünk Ausztriától; stb. Újságcikkeiben ez idő tájt még egyértelmű Székely Albertben a politizáló hajlam. Több cikke jelent meg a Felsőmagyarországi Hírlapban, mely a századelőn a Függetlenségi Párt balszárnyának lapja volt, liberális újságnak számított. Ebben az időben Székely Albert a sátoraljaújhelyi és Zemplén megyei függetlenségi és 48-as párt vezető egyénisége volt, 1905-1906-ban társszerkesztője az újságnak. De rövidesen felhagyott a hiábavaló politizálással, ifjúkori hevülete rövidesen lelohadt ezen a téren. Felerősödött lokálpatriotizmusa, főleg a művelődés és a művelődési közélet terein szerepelt és tevékenykedett. 1902-ben ott találjuk a Zemplénvármegyei Kazinczy Kör alapító tagjai között; végig aktív tagja volt ennek a nagy hatású művelődési körnek, melynek archeológiai alosztályában tevékenykedett Matolay Etele alispán, Dókus Gyula, id. Bajusz József, Donyó Gyárfás Géza társaságában. Az 1930-as években, amikor már 70. életéve felé járt, a Kossuth Kaszinó könyvtárosa volt. E kaszinó 1928-ban alakult, jogutódja a reformkori híres Zempléni Kaszinónak, örökölte annak értékes könyveit és a Kazinczy Kör könyvtárával egyesítette. Hogy milyen jó gazdája volt Székely Albert ennek a könyvtárnak, azt jelzi, hogy a reformkori Kaszinó könyvtárából több kötet ma is megtalálható és tanulmányozható Zemplén Levéltárában, mint megbecsülhetetlen kincsek, és lényegében ebből alapozódott meg a mai sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár is 1950 táján. Kazinczy köri ténykedéséhez tartozik az is, hogy itt és ő vetette fel 1925-ben, hogy induljon újra az Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez című folyóirat. A nagy hatású, 1895-ben alapított periodika ugyanis a háborús évek idején, 1916-ban megszűnt, és csak Székely Albert szorgalmazására indult újra 1925-ben. Javaslatát a Zemplén újság 1925. február 22-i számában írásban is közzétette. Ezután megjelent a folyóirat 1917-25 közötti éveket átfogó kötete, majd még 3 tartalmas évfolyam. Székely Albert írásba foglalt javaslata fényt vet egyéb lokálpatrióta buzgalmára is. Például memorandumot terjesztett a város polgármestere elé a létesítendő emléktáblákról: jelöljék meg azt a házat, hol 1527-ben egy éjjelen a Szent Koronát őrizték; a Kazinczy utcai házakat, ahol Rákóczi Ferenc fejedelmünk és Kazinczy Ferenc tartózkodtak; a gimnázium épületét, ahol - Székely Albertet idézem - „pontosan megállapítottam e lapok hasábjain, hogy mely napon tartózkodott ott Petőfi". De ott volt abban a mozga750