A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Papp János: Egy bükkaljai település gazdasága és társadalma a 16-20. században

Közigazgatás: A község Borsod megye Miskolci járásához tartozott szinte mindig. Bár egy forrás szerint 1544-ben a vattai járás részeként emlegették.

86 Tény viszont, hogy a XVIII. század óta mindig is a miskolci járás része volt. A tanácsok megalakulása előtt a község élén a bíró és a jegyző (nótárius) állt. A 36 tagú képviselő-testület közreműködésével irányították a falut. Érdekes emlékirat került elő 1979-ben az egyik tanácsi épület romjainak eltakarítása közben. A 12 oldalas emlékiratot még 1909-ben helyezte az alap alá az akkori jegyző, Nagy Sámuel. Az emlékirat egyfajta életrajz is. Szerzője a saját húszéves jegyzősködéséről írt, amit a faluban töltött el. 1888-ban került a faluba. Ekkor még nem volt Tanácsháza és a jelenlegit csak 1895-ben vásárolták meg 2000 koronáért. A tetejét fazsindely fedte, amit 1909-ben, egy hirtelen jött záporban, tyúktojásnyi jégeső vert le a jegyzői lakás tetejével együtt. A tetőjavítással egy időben építették azt a kamrát a jegyzői lakáshoz, aminek alapja alá helyezte az utódoknak szánt üzenetét. A jegyző akkori évi fizetése 2000 korona volt. Tervezte a vízvezeték építését is, de nem sikerült megoldani. Pontos kimutatást közöl a község pénzalapjairól.

87 A községben létrehozott munkássegélyző pénztár Borsod megyében egyedülálló volt, amiből 100 korona erejéig 6%-os kamattal lehetett kölcsönözni a helyi lakosoknak. A bírói és jegyzői státusz 1950-ben szűnt meg a tanácsok megalakulásával.

88 Az 1890-es évek végén létrejövő diósgyőri vasgyár nemcsak Kisgyőr, hanem a térség gazdaságára is nyomós hatást gyakorolt. Sok kisgyőri lakos költözött Miskolcra, illetve a diósgyőri vasgyár környékére. így részben ők is részeseivé váltak a diósgyőri munkásság kialakulásának. Az I. világháború előestéjén tehát láthattuk, hogy Kisgyőr egy dinamikusan fejlődő község képét mutatta, ahol az iskolázottság is magas szintet ért el. A faluban nem akadt analfabéta. Ezt igen jól mutatta a háborús évek alatt hazaküldözgetett levelek száma. A levelekből megismerhetjük, hogy hogyan telt a fronton levő katonák ideje. A levelek többsége elsősorban a nagyfokú szeretetről árulkodik, mely a családok és a fronton levő hozzátartozók között megvolt. Egy-egy hosszabb levélben, melyet a katonák küldtek haza, érdeklődnek az otthoni gazdaságról. Pl.: „Hogy megy otthon, a csalánádétt lekaszáltad e mán vagy a koprit kiástad e mán..."

89 A levelezés folytatódott akkor is mikor az illető orosz hadifogságba esett. Mindebből kiderülhetett, hogy a kisgyőri katonák az orosz frontokon harcoltak. Egy 1939-ben készült összeírás szerint Kisgyőr 1914-1918 között 120 katonával vett részt a világháborúban.

90 Közülük 32-en hősi halált haltak, 8-an hadirokkanttá lettek és 2-őt vitézzé avattak később. Az 1918/19-es forradalmi időszakban csehszlovák és román csapatok szállták meg egy rövid időre. Mikor 1919 szeptemberében csillapodni látszott a vihar, egy érdekes emlékirat került be a kisgyőri egyházi jegyzőkönyvbe. „Egyházi tanácsülés jegyzéke, 1919. szeptember 28. (...) 1919. március 21-én (...) az ún. kommunisták szervezete ragadta magához az ország kormányzásának gyeplőjét (...). ...rávetették magukat a magántulajdonra, a földbirtokra, iparra, kereskedelemre, egyházra, iskolára. Fogságba vetették, legyilkolták, kirabolták a becsületes és jó hazafiak egész tömegét. (...) Elbolondították a hiszékeny szocialista munkástömegeket, az országot olyan súlyos pénzügyi, gazdasági és politikai veszedelembe sodorták (...). Mindent felforgató cselekedeteik következménye volt az is, hogy a (...) oláh (...) ellepte szerenHOMNÉA1848. HOMNA6127 24. HOMNA6127 25. HOMNA1528. Csíkvári A., 1939. IV. rész: 76-77. 488