A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Papp János: Egy bükkaljai település gazdasága és társadalma a 16-20. században
A 19—20. század, a változások kora A 19. század kisebb zökkenőktől eltekintve, a térségben a békés fejlődést hozta el. Nagy hatással volt rá a reformkor is, hisz a megyénkből kikerülő országgyűlési követek mindig is hangadói voltak a magyarságot érintő reformoknak. Ekkoriban inkább csak a nagyobb természeti csapások, kolerajárvány, Kisgyőr esetében, az iskola c. fejezetben emlegetett himlőjárványok a jellemzőek, ha bajról kellett beszélni. Különösen nehéznek bizonyult az 184l-es esztendő a szűk termés miatt. Az 1848/49-es szabadságharcban a térség is részt vett. Katonát adott a magyar honvédseregbe. Jelentősebb csata a Bükkvidéken nem volt, ám azért említésre méltónak tartom az 1849. július 24-én vívott bükkaranyosi csatát. Itt Pböltenberg Ernő honvéd tábornok csapatai csaptak össze Cseodajeff orosz tábornok csapataival. Valószínűleg ez is egy elterelő, lelassító hadmüvelet része volt, mely megkönnyítette Görgey hadseregének délkelet felé nyomulását, Temesvár-Arad irányába. 80 A szabadságharc leverése után a falvakba császári katonákat szállásolnak be. Az 1850-es években megindult a tagosítás folyamata. A jobbágyfelszabadítás, melyet a '48-as kormány is tervbe vett, a neoabszolutizmus józanul gondolkodó császári politikusai is folytattak. így a parasztság önálló földterületekhez jutott. A falu határki terjedése az évszázadok folyamán hol nőtt, hol csökkent. 1851-ben 5936 hektár volt, melyből 1879 hektárt tett ki a szántóföld, 345 hektárt a kaszáló, 800 hektárt a legelő, 412 hektárt a szőlő és 2500 hektárt az erdő. 81 A korszak igazi fejlődését azonban csak az 1867-es kiegyezés hozta el. A dualista időszakban beköszöntő jólét visszatükröződik a népesség növekedésben is. Egy statisztikai adat szerint 1851-ben 1239 fő (ebből 1150 református, 50 római katolikus, 9 görögkeleti és 30 zsidó vallású), 82 míg 1869-ben 1422 fő élt Kisgyőrben. 1900-ban már 1601 fő, 1930-ban 1699 fő, és 1941-ben 1684 fő. 83 Érdemes ezeket az adatokat összevetni más településekével is: 84 Település 1850 1869 1900 1930 1941 Cserépfalu 1919 fő 1995 fő 2003 fő 2077 fő 2204 fő Tibolddaróc 1735 fő 1805 fő 2439 fő 2338 fő Kacs 578 fő 538 fő 596 fő 818 fő 905 fő Borsodgeszt 881 fő 732 fő 842 fő 807 fő Láthatjuk tehát Kisgyőrben és a környező településekben ezt az ugrásszerű növekedést, mely átnyúlik a 20. századra, s csökkenést csak a II. világháború idején mutat. A gazdálkodás korábbi fejezeteiben már utaltam arra, hogy a korszakban milyen gazdálkodási formák voltak uralkodók ekkortájt. Inkább csak egy-két érdekességre hívnám fel a figyelmet, mely Kisgyőrben történt a 19. század végén. Például az egyházi vegyes jegyzőkönyvekben 1879-ben feljegyzik azt, hogy a szegedi árvízkárosultak részére adományokat gyüjtenének a falu lakóitól. A módosabb gazdák adakoztak is. Ugyanez évben az akkori néptanító feljegyzése: „1879. június 30. éjjeli 11 és hajnali 5 között földrengés rázta meg a falut. Ebből 6 nagyobb rengést lehetett észlelni." 85 0 Csíkvári A., 1939. I. rész: 54-57. 1 Fényes E., 1851.72. 2 Fényes E., 1851.72. 3 Varga G.-né: 1970.311. 4 Kápolnai !., 2002. 400., 481., 508., 556. 5 A kisgyőri parókián talált vegyes jegyzőkönyvek. 487