A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Dobrossy István: Miskolc politikai arculatának alakulása az 1920-1939 közötti országgyűlési képviselő-választások tükrében

Pártját, ül. a pártot képviselő Eckhardt Ferencet támogatta, később „átállt" a Reisinger Ferenc által képviselt gondolkodás támogatására.)

62 Az első zsidótörvényben megfogalmazottak elleni tiltakozás nem jellemző formáját választotta Ferenczi Károly, aki a miskolci központú Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztségét töltötte be. Elődje (Fodor Dezső) 1936-ban történt halála után őt választották a kamara elnökévé.

63 Mint kamarai elnök kormányfőtanácsosi címet is kapott, s szakmájának országos hírű képviselője volt. A zsidótörvény elleni tiltakozásul lemondott elnöki tisztéről úgy, hogy két felettes miniszterének sem volt hajlandó indokolni elhatározását. A főtitkáron keresztül a minisztériumba eljuttatott üzenet a kamara történetében példa nélkül álló határozottságra utal. A törvény elleni tiltakozás, a megmásíthatatlan döntés Miskolcon elgondolkodásra késztette a „szakmabelieket", Budapesten a politika képviselői pedig egyszerűen tudomásul vették. Ferenczi Károly mintha megsejtette volna az elkövetkező évek eseményeit, történéseit. Visszavonult, de nem élt a külföldre távozás lehetőségével. Megvárta sorsa beteljesülését, amely 1944 júniusában Auschwitzba i ' • 64 vitte, ahonnan nem tért vissza. A második zsidótörvény és az 1939. évi országgyűlési képviselő-választások A magyar belpolitika „fajvédelem" és „harcos katonai szellem" felé való erőteljes fordulása a Magyar Élet Mozgalom országos, majd vidéki zászlóbontásával, s 1939 januárjában kezdődött. Imrédy Béla miniszterelnök (1938. május 14.-1939. február 16.) a nemzet átszervezését helyezte a program középpontjába. „Védelemre szorulunk azzal a népelemmel szemben - fogalmazta meg - amely a magyar nemzetből erős fajiságánál, évezredes elzárkózásánál és zártkörűségénél fogva állandó és öntudatlan elkülönítésben maradt", s ez a népelem a zsidóság. „Meg kell találnunk azt a formát, amelyben a zsidóság problémáját, a zsidóságnak a föld többi népeivel való legjobb együttműködését meg kell valósítani."

65 Ebből kitűnik, hogy a zsidóságnak van problémája, mert nem tudott beilleszkedni, a magyarság védelemre szorul ellenük, s ebben a problémában, vagy feloldásában „a föld többi népei" is érintettek. A védelem - most még a szövegbe formált, törvénybe iktatott fajvédelem. „A fajvédelem - rögzíti a miniszterelnök - tehát az a vezérlő elv, amely a nacionalista szellemből szinte szükségszerű logikával következik."

66 A főváros példáját követve, még ebben a hónapban Miskolcon is megalakult a Magyar Élet Mozgalom csoportja. Élére Rátz Jenő tábornok állt, aki 1936-1938 között a honvéd vezérkar főnöke, majd rövid időre honvédelmi miniszter is volt.

67 A zászlóbontáson jelen volt a városi politikai, közigazgatási, tudományos és egyházi elit magas szintű képviselete. A miskolciakon kívül az ózdi, a diósgyőri vasgyárak képviselői, Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Mezőcsát, Sajószentpéter és Edelény küldöttei. A Korona (Avas) szállóban tartott rendezvényen erőteljes nacionalista, jobboldali szöveg, s a mozgalom 62 Fülöp A., 1964.83. 63 Korábban a kereskedelmi szakosztály vezetője volt. Egyben utódja a Fraenkel Bernát által 1851-ben megnyitott könyv- és papírkereskedésnek. 64 Dobrossy /., szerk. 1997. 157-159. 65 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. január 5. 66 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. január 8. 67 1944. november 8-án - törvénytelen módon - felsőházi elnök lett. Az 1882-1952 között élt Rátz Jenőt mint a Nemzetiszocialista Pártszövetség elnökét háborús bűnösként kötél általi halálra ítélték, de ezt - kegyelemből - életfogytiglani kényszermunkára változtatták. így börtönben is halt meg. Vö. Bölöny J., 1992. 374-375. 411