A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Dobrossy István: Miskolc politikai arculatának alakulása az 1920-1939 közötti országgyűlési képviselő-választások tükrében

követendő emblémája fogadta az érdeklődőket. (Az embléma: arany körben a Csodaszarvas a hármas halommal és kettős kereszttel.) Imrédy Béla gondolatai Miskolcon tovább „érlelődtek". így - akár politikai panelnek is nevezhetően - az alábbi sarkalatos megfogalmazások hangzottak el: „Magyar földön magyar életet akarunk élni, ősi magyar földön új magyar életet", „A társadalomtól nacionalista öntudatot, faji öntudatot és fegyelmet, tettrekészséget követelünk", „Erős nacionalista öntudatot csak a tiszta fajára büszke nemzedék teremthet. Ezért akarjuk fajtánkat minden más behatástól, idegen szellemtől, szokástól és gondolattól megtisztítani.", „Öntudatos fajvédelemre van szükség, ezt nemcsak a tiszta vér vonalában, hanem a magyar szellem vonalában is végre akarjuk hajtani."

68 A zsidósággal kapcsolatban itt már olyan megfogalmazások hangzottak el, amire Miskolcon még nem volt példa. (A MÉM magyarországi zászlóbontása 1939 elején végigsöpört a városokon, s egy új jellegű kampányt jelentve bénítólag hatott és csatlakozásra kényszeríted:. A köznapi élet embere aligha tudott mit kezdeni azzal a határozottan provokatív szöveggel, amit Miskolccal egy időben Jaross Andor miniszter Kecskeméten megfogalmazott: „a magyar politika élvonalában csak olyan férfiak foglalhatnak helyet, akik az általunk vallott programot nemcsak hirdetik, hanem meg is valósítják", vagy „a zsidóság problémájához hidegen és öntudatosan kell nyúlni".) Rátz Jenő amikor a zsidóságról szólt, kiegészítette a Szegeden ebben a témában elmondott beszédét, ami az első zsidótörvény után, a második zsidótörvény előtt akár kormányzati programnak is tűnhet. „A zsidóság faj, amely sokezer éves elkülönülésben élte a maga népi életét és élte a maga vallását. Éppen ezért tudott mindenkitől elkülönülni, mert ezt az elkülönülést a vallási szabályok határozzák meg és parancsolják. Nem tartott soha a történelmi időkben és nem tart ma sem szorosabb lelki kapcsolatot azzal a néppel, amelynek körében él, mert a keresztség a fajtát megváltoztatni nem tudja. Ezért lesz előbb vagy utóbb minden népnek terhére a zsidóság, mert saját külön útján jár. - Hozzátesszük ehhez azt, hogy a gazdasági életben gátlás nélkül terjeszkedik minden más fajtával szemben. Nem a kereszténység és a magyarok az okai az antiszemitizmusnak. Ennek az antiszemitizmusnak maguk a zsidók az okai. Miért csodálkozik a zsidóság és miért haragszanak a velük tartó keresztények azért, ha mi saját magunk fajtáját jobban szeretjük náluk?"

69 A német néppel és „nagy vezérével" történő azonosulását a szónoknak Hitler éltetése erősítette a tömegben. Görgey László felsőházi tag, majd Borbély-Maczky Emil főispán köszöntője - ma már - nem hagy kétséget afelől, hogy ez a miskolci „összetalálkozás" előrevetítette a választások senki által nem várt eredményét. Görgey arról szónokolt, hogy a Magyar Élet Mozgalom célja a zsidó erkölcsi, szellemi, gazdasági és politikai „nyomás" megszüntetése. S ez Miskolcon azért lesz eredményes, mert „ennek a városnak a keresztény és nemzeti érzésű lakossága két évtizeden át (1919-1939) nehéz és küzdelmes harcot folytatott a zsidósággal, a liberálisokkal és az akkor még erős szociáldemokrata párttal szemben.

70 Borbély-Maczky főispán pedig arra tett ígéretet, hogy a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. január 31. 69 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. január 31. 70 Rátz Jenőt mint régi ismerőst köszöntött, aki Szegedről indult Horthy Miklóssal, csak ő „a forradalmak szennyes hulláma után" Miskolcon teljesített szolgálatot, mint fiatal vezérkari tiszt. Feladata - vélhetően - a tanácsköztársaság alatt magukat exponáltak „megbüntetése", a rendcsinálás volt. 412