A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Bodó Balázs-Pusztai Tamás: Jelentés a gönci pálos kolostor tornyának 2004. évi régészeti kutatásáról

A 2004. évet megelőzően a kolostor területén Tamási Judit végzett régészei feltárásokat 1990-ben. Ekkor a kolostor templomának és szentélyének tengelyében egy K-Ny-i irányú kutatóárkot nyitott.

8 A templom hossztengelyében húzódó kutatóárokban vizsgálta a középkori szinteket. A szentélyben legalább két építési periódushoz kapcsolódó járószintet tudott megfigyelni. A kolostor építéstörténetének részleteit Tamási Judit nem tudta tisztázni. Erre az egyetlen kutatóárok nyilván nem is adhatott lehetőséget. A ma is álló falak egy része - falkoronák, kiomlott nyílások környezetének felfalazása - a kolostor területén 1941-ben végzett állagmegóvás eredménye.

9 A régészeti kutatás időpontjában a torony életveszélyes állapotban volt.

1 A tornyon áthaladó kerengő boltövei a torony földszintjének nyugati és északi nyílásában kiomlottak, illetve a faragott köveket kibányászták. A keleti toronyfalban szintén egy nagyméretű kiomlás volt. A torony kutatás előtti állapotának értékelése A gönci kolostor épületeiről viszonylag sokat tudhatunk meg a templom északi falának és a toronynak a tanulmányozásával. Bár a kolostorszárnyak alaprajzát nem ismerjük, egyedülálló lehetőségként a keleti épületszárny esetében annak emeleti kialakításáról is viszonylag pontos képet alkothatunk. A torony szentéllyel közös déli falánál elválás nem látható, így azt mindenképpen azzal egy idősnek kell tartanunk. Mivel a szentély építkezéseit az 1429-es felszentelési adat datálja, így a torony építését is ekkorra tehetjük. A toronynak jelenleg három szintjét ismerjük. A földszinten mind a négy falon jól látszik a boltozat lenyomata. A falon látható fészkek alapján a boltsüveg falibordák nélkül metszödött rá a falakra, ahol a csúcsívzáradékok alatt ívesre faragott hátú kőtömbök jelölik ki azok magasságát. A valószínűleg bordás boltozat a sarkokban egyszerű hasáb alakú konzolokról indult. A konzolok alját rézsűbe metszett homorlat tagolja. Ez a műforma a szentély északi falának konzolán tűnik fel, de ott hengertagozat alsó lezárásaként. A földszinti helyiség alsóbb részeiről mindeddig semmit sem tudtunk. A 2004. évi ásatás során kiderült, hogy a toronyalj észak és nyugat felé nyitott volt, vagyis (amennyiben volt) a kerengő délkeleti sarkát alkotta.

12 Ezek a nyílások - legalábbis lábazati szinten - különbözőképpen lettek kialakítva. Az északi árkádnyílás keleti oldalán körbeforduló profilú lábazat fölött rézsűre metsződő elszedett szárkövek kerültek elő. A nyugati oldalon lábazat és élszedés nélküli, a keleti oldal szárkőszélességével megegyező méretű, hasábos szárkő van. A szárkövek mindkét oldalon gondosan megmunkált kváderekből állnak. Sajnos a nyílások felső íves részéből jelenleg nem ismerünk kőfaragványt, de azok hátának lenyomatát megőrizte a törtkő falazat. Ez alapján az árkádív viszonylag pontosan rekonstruálható. A nyugati fal esetében már korántsem tudjuk ilyen pontosan rekonstruálni az egykori állapotot. A déli oldalon a templomhajó északi falának vakolt falsíkja befut az árkádív 8 TAMÁSI 1990.7. 9 A bejárat megerősítésének munkálataira lásd: Borsod-megyei Levéltár: Gönc község közgyűlési jegyzőkönyvei 5. kötet, V—151, 1941. év. Az adatokért Bodnár Tamás levéltárosnak tartozunk köszönettel. 10 Az életveszély miatt a torony belsejének csak az északi felét tudtuk feltárni (2. kép), a déli fele még kutatatlan maradt. 11 A szentély és a hajó datálásához lásd: BODÓ, A dobrakutyai pálos kolostor. Adalékok a 15. századi pálos építészethez (megjelenés alatt). 12 Hasonló megoldást láthatunk a sátoraljaújhelyi kolostornál: GÉCZY 2000. 4. oldal ábrája. 323