A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Bodó Balázs-Pusztai Tamás: Jelentés a gönci pálos kolostor tornyának 2004. évi régészeti kutatásáról

kiromlásának utólagos aláfalazása mögé, de rajta sajnos nem látszik ívindítás nyoma. Hasonlóan az északi oldalon sem ismerjük az árkád kialakítását. A torony és a templom falai a környező épületrészekre nézve is számtalan információt hordoznak. A szentély északi oldalához keskeny folyosó simult, amelynek keleti záradéka a dongaboltozat fészkével ma is áll. A dongaboltozat vállvonala a szentély északi falán látható. A folyosó nyugati részének lenyomatát a torony keleti fala őrizte meg. Itt egyértelműen kivehető a folyosó északi falának csatlakozása. A folyosó tenyéré Gönc kapcsán Belényesy Károly hívta fel a figyelmet.

13 A folyosó ezen falának maradványait az ásatás hozta felszínre. A folyosó nyugati végén egy lépcsőház nyomai látszanak, amelyről alább még lesz szó. Más kolostorokhoz hasonlóan a helyiség keleti végében lehetett egykor a lavabofülke.

14 Ennek kibányászása után keletkezhetett a keleti fal ablakfülkeszerü kiromlása. A folyosó közepe táján nyílott a szentély, valamint a sekrestye ajtaja. A sekrestye a folyosótól északra állt. Délkeleti sarka, a földszinti boltozat vállkövével, ma is látható. Nyugati oldalát részben a torony fala alkotta, amelyen jól látszik a helyiség boltozatlenyomata. Északi fala az ásatás során került elő. Boltválla alapján egykor bizonyosan bordás boltozattal bírt, de annak pontosabb kialakítására az erősen kopott kőfaragvány nem nyújt elég támpontot. A területen idén talált bordatöredékek sem feltétlenül innen származnak.

15 A torony északi oldalához csatlakozó épületrész földszinti kialakítása sem ismert. Annyi bizonyos, hogy fedett térnek kellett itt húzódnia, hiszen az emeleten két ajtó is erre nyílik. Keleti, részben a sekrestye nyugati záródásával azonos fala közvetlenül a talajszint alatt került elő. Dél felé a toronyalj árkádnyílásának faragott kvádereihez és lábazatához van hozzányomva. A helyiség nyugati és (ha volt) északi falát nem ismerjük. Esetleges boltozatára a torony északi falán látható bizonytalan, fészekszerü lenyomat utal. A bevésés annyira szabálytalan, hogy utólagos kialakítása sem zárható ki. Arra, hogy a most ismertetett jelenségek egy kerengőfolyosó részei vagy más, egyelőre ismeretlen kiterjedésű helyiség maradványai-e, csak további feltárások adhatnak választ. A torony nyugati falához is csatlakozott egykor épületrész. Ennek boltozatlenyomatai és fél nyeregtetejének nyomai egyértelműen látszanak a torony, valamint a hajó falán. A nyomok alapján itt sem zárható ki az utólagos beboltozás. Furcsa, hogy a boltozatnyomok kissé nyugatabbra megszűnnek és csak a hajó nyugati végénél láthatók újra. Ez a tény a határozott terepnyomok ellenére is óvatosságra int a kerengőfolyosók feltételezése tekintetében. Mint láttuk, a földszinti helyiségekről viszonylag pontos képet alkothatunk. A torony falán megőrződött nyomoknak köszönhetően az emeleti helyiségek tekintetében is hasonló a helyzet. Az emeletre, amint már volt róla szó, a szentély északi falához csatlakozó folyosószerü közlekedőtérből vezetett lépcső, annak nyugati felében. A folyosóba nyíló szentély, illetve sekrestyeajtók miatt azonban a lépcsőnek már nem maradt elég hely a viszonylag nagy szintkülönbség áthidalására. A problémát úgy oldották meg, hogy a lépcső felső részét derékszögben befordítva a torony keleti falában vezették tovább. 13 BELÉNYESY 2004. 24-26. 14 Legközelebbi párhuzamként a kurityáni kolostor hasonló elrendezését említhetjük, ahol a folyosó keleti végében viszonylag épen megmaradt a lavabo is, csupán medencéje törött le. Kurityánban a lépcsőház a folyosó nyugati végéből indult észak felé. Martonyiban is hasonló elrendezés volt, bár itt a lépcsőház szerkezete egyelőre bizonytalan. CZEGLÉDY 1986-87. 222. 13. kép. 15 Noha mind ez idáig nem készült el a templom kőfaragványainak részletes és teljes körű felmérése, eddigi méréseink alapján a most talált töredékek valószínűleg a szentélyből származnak. 324