A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Simonyi Erika: Középkori templom és temető Felsőzsolca-Nagyszilváson

talált kegyérem legjobb párhuzamát a kaposvári temető 1174. sírjában lelt, nyolcszögletű, Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló amulettben véljük felfedezni.

53 Pusztai Tamás az 1600-as évek végén készült kegyérmet - Szt. Benedek alakjával - közölt Zsámbékról.

54 A 152. sírban lelt váz medencéjén találtunk még két nagyméretű, lencse alakú fülesgombot is (10. kép 4-5). A olvasóra fűzött keresztek kapcsán már említett, határjelként elásott cegléd-nyúlfülehalmi 53. sírból adatol Tari Edit hasonló gombokat, bár itt nem a medencén, hanem a hason kerültek elő. A zsolcai temetőben feltárt párták és hajdíszek sok szempontból érdekes tanúságokkal szolgálnak a késő középkori-kora újkori hajviselethez, melynek három típusát figyeltük meg a temetőben: 1. A 162. sírban a koponya homloki részén apró fehér gyöngyöket és rugókat találtunk egy kb. 3 cm széles sávban. A rossz talajviszonyok miatt sajnos nem sikerült a pártát egészben felszednünk, a fém részei az agyagos földben oxiddá váltak. A pártát aranyozott réz, selyem bélfonálra feltekert fémszálas rugókkal körülvett fúvott üveggyöngy közepü kis virágok díszítették (8. kép 1-2). Megmaradt a párta alapszövetének maradványa is, melyet selyemszövet és vékonyabb taftselyem alkotott.

56 Hála az egyre nagyobb számú templom körüli temető feltárásának, több lelőhelyről ismerünk szinte teljes épségben felszedett pártát. Hasonló rugós-gyöngyöspártát közöltek FülöpszállásKerekegyházáról, Kecskemétről," Tiszaörvényről és Szadáról," Tiszanánáról, valamint a kaposvári temetőből.

61 E hajviseletet elsősorban a fiatal, még nem házas nőkhöz köti a kutatás, divatuk a 16. századtól egészen a 19. századig tartott.

62 2. A második típus a kontytükkel feltűzött hajviselet. A 181. sír koponyája mellett több bronz gombfejü hajtűt is találtunk. A kaposvári temetőben a szerencsés körülményeknek köszönhetően Bárdos Edit igen pontosan tudta dokumentálni a hajtűkkel feltűzött kontyviseletet.

63 3. A harmadik típust a 180. sírban nyugvó nő hajviselete képviseli. A koponyatetőn egy 9 cm hosszú, piskóta alakú bronzlemezt találtunk, amelynek középső, egyben legkeskenyebb részére tekerték fel a sírban nyugvó asszony haját (9. kép 1). A bronzlemezt késő reneszánsz ízlésű préselt növényi minta díszíti. Mivel a sírban fekvő felnőtt nő hasi bordái között egy jól fejlett embrió csontjait bontottuk ki, méltán feltételezhetjük, hogy ez a kontylemezes hajviselet az asszonyokra voltjellemző. Hasonló kontyvasakat említenek a váci 18. századi kriptafeltárásból,

64 ahol a kedvező klímának köszönhetően a 53 Bárdos £.,1987. 24. és XIII. tábla 1—l/a. (A szerző a 24. oldalon még a 1147. sírból említi, a képtáblán viszont az 1174. sír mellékleteként szerepel) 54 Pusztai T., 1994. 531. és 2. kép 2. 55 Tari £., 1994. 228. és VII. ábra 4-5. 56 A textilmaradványok restaurálását, rekonstruálását és anyagvizsgálatát dr. Sipos Enikő végezte. Alapos munkáját és segítségét ezúton is köszönöm. 57 Szabó K., 1938.60. és 330. 58 Szabó K., 1938. 60. és 331. 59 Horváth B., 1970. 158. és 1-4. kép. 60 ParádiN., 1995. 169-170. és 8. ábra 12. 61 Bárdos £.,1987. 18. Kaposváron nem csak a párta, hanem a haj is megmaradt, így rekonstruálni lehetett a hajviseletet. A gyöngyöspártákat az itteni megfigyelések alapján kibontott, leeresztett, s egy kis tincsben befont hajra helyezték. 62 Szabó K., 1938. 61. és Horváth B., 1970. 161. 63 Bárdos £,1987. 20. és 28. ábra. A 773., 810. és 820. női sírokban a koponya körül sugár alakban kerültek elő a tűk. 64 Zomborka M., 1996/1.9. 192