A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Simonyi Erika: Középkori templom és temető Felsőzsolca-Nagyszilváson

vár -61. sz. út középkori temetőjében pedig kúp alakú csüngőt akasztottak az S-végü karikára. A viseleti tárgyak a 14-15. század fordulójától egyre nagyobb számban és változatban jelentek meg a templom körüli temetőkben.

40 Ékszert csak a 120. sírban nyugvó csecsemő mellett találtunk. Jobb kezének több ujjára húzták rá - a minden bizonnyal felnőtt számára készített - bronz, üvegfejes gyürüt (6. kép). A gyürü pántja rovátkolt, ovális átmetszetű, a kerek formájú vékony lemezfoglalatú üvegberakást külön forrasztották rá, s az a sír felszedésekor le is vált. A sírokban feltárt „mellékletek" többségében a viselet részét képezték. A 20. sírban lelt egyszerű, téglalap alakú vascsathoz hasonlókat 14-15. századi temetkezésekből ismerünk.

41 Felsőzsolca-Nagyszilváson apró bronzszegecsekkel kivert bőröv maradványait tártuk fel a 153., 164. és 175. sírokban. Ez az övtípus viszonylag ritka a késő középkori temetőkben, Mohács-Csele-patakról közöltek egy szórvány példányt.

42 A 120. sír környékéről egy préselt bronz rozettás pártaöv veret származik. Hasonló, gótikus ízlést tükröző 15. századi rozettás véreteket már 1938-ban közölt Szabó Kálmán az Alföldről.

43 A bronz vagy ezüst véretekkel díszített pártaövek divatja a régészeti leletek és a hagyatéki leltárak szerint a 14/15. századtól a 18. század végéig élt. Rozettás pártaöv veret

45 másodlagos felhasználását figyeltük meg az egyéb leletei alapján 17-18. századra keltezhető 152. sírban, ahol olvasóra „fűzve" került elő egy veret (7. kép 1). A templom kiszedett alapozási árkára ráásott sírban az elhunyt kezeit a mellkasán keresztbe rakták, a bal alkarjára helyezték olvasóját, melynek valószínűleg fából készült szemei elenyésztek. Megmaradt viszont az övvereten kívül egy kb. 5 cm hosszú bronz kereszt korpusszal (10. kép 3) és egy igen rossz megtartású, erősen kopott kegyérem (10. kép 2.). A magyarországi késő középkori leletanyagban nem ismeretlen az olvasóra felfűzött bronzból vagy ónból készült kereszt: 15-16. századit Sarvalyon,

46 17-18. századit Kaposváron a 1226. sírban,

47 Cegléd-Nyúlfülehalom 52. sírjában,

48 Toponár - Régi temetődombon

49 és a 18. századi váci „Fehérek templomának" kriptájában

5 is találtak. Stílusa alapján a Zsolcán előkerült keresztet a 17. század végére, a 18. századra keltezhetjük. A 152. sírban lelt kegyérem előlapján valószínűleg Szűz Mária látható, de a képe igen korrodálódott, hátlapján sem felirat, sem alak nem vehető ki. A 17-18. századra jellemzőek ezek a búcsúkon megszentelt és árusított kegytárgyak.

51 Késő középkori sírokban feltárt, olvasók végéről származó amuletteket ismerünk a kaposvári temetőből: az 1219. sírban Piéta ábrázolásos négyzet alakú bronz amulettet találtak.

52 A Zsolcán 39 Bárdos E., 1973. 194. 11. kép. w

RitoókÁ., 1997. 171. 41 Szabó K., 1938. 214. kép; Bárdos £.,1973. VIII. ábra. 11, XVI. ábra 27.; Uő., 1987. IX. tábla 7.; Hatházi G., 2004. 3. tábla. 42 Fehér G., 1955. 225., XLVI. t. 12. 43 Szabó K., 1938. 64., 338-343. ábra 44 Horváth B., 1970. 166.; Szabó K., 1938. 64. 45 Hasonló pártaöveket közölt Szabó K. Kecskemét környékéről {Szabó K., 1938. 338-342., 356. kép, ifj. Fehér G. Mohács-Csele-patak 49. és 66. sírjából (Fehér G., 1955. 218-219. XXXVI. t. 15., XXXIX. t. 1.) 46 Holl I.-Parádi N., 1982. Abb. 67. 3-4. 47 Bárdos £.,1987. 24. és XIV. t. 5. 48 Tari £., 1994. 228., VII. ábra. 49 Bárdos £.,1987. 49. jegyzet és 34., 34/a-34/b. ábra. 50 Zomborka M., 1996/1. belső borító 6. kép, 7. old. kép, 9. old. sx Bárdos E.,\9%1. 24. 52 Bárdos £.,1987. 24. és XIII. t. 21. 191