A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

Ezen kérdés megoldására azonban több válaszlehetőség is felmerülhet: IV. Béla megkoronázását követően felülvizsgálta apja korábbi birtokadományait, ezt olvashatjuk a már korábban látott 1236. július 17-i az oklevélben is: „... antea páter noster contulerat, ,.."

32 azaz II. András alatt gyűjtött birtokaiban [Detriket megerősíti]. Nem ismerünk azonban olyan hasonló dokumentumot, amely a szintén II. András által eladományozott Szuhoggyal is foglalkozna. Hacsak nem pusztult el egy ilyen jellegű oklevél, akkor feltételezhető, hogy a szuhogyi birtokadomány felülvizsgálatát nem tartotta szükségesnek az új király és továbbra is meghagyta a családot birtokában. Felmerülhet azonban az is, hogy Béla a revízió során elvette Szuhogyot Detriktől, vagy valamelyik örökösétől, hiszen nem ismerünk itt egy birtokost sem a Detrik utódok közül. Végül az is elképzelhető, hogy a király nem vette vissza a birtokot, de azt a család hamarosan eladta. Álláspontom szerint ez utóbbi történhetett még Detrik fia Chernei Miklós idejében, ugyanis már 1268-ban új birtokosokról, a Ládi családról hallunk Szuhogy földjén. A Ládi család birtoklástörténete Érdemes megvizsgálni a család nevének eredetét, hiszen már itt problémába ütközünk. Borsod megyében két Lád is található (Szendrőlád és Sajólád), továbbá több, Ládra vonatkozó helynév van. Egyes vélemények szerint a korai Ládra utaló helynevek és családi előnevek Szendrőládot jelölik 1349-ig, amikor felbukkan a Sajó menti Lád is.

33 Ezt valószínűsítheti az is, hogy Lád falu és a Ládi család összes korai említése a megye északi, tehát Szendrőlád felőli végén történik. A Ládi család szendrőládi eredetét bizonyítja, hogy birtokaik között 1268-ban feltűnik a közeli Szuhogy földje is: „... magistro Pous filio Theodori de Lad ..." két márkáért eladja négy ekealjnyi Zunhod-i (szuhogyi) birtokát: „Stephano, et Nicolao filiis magistris Ioannis, Mortun filio Peturd, Alexandro filio Alexandri de eadem Lad consanguinei ipsius magistri Pous ..."

3 Ezek szerint 1268-ban már mindenképpen birtokos volt Szuhogyon a Ládi család, de minden bizonnyal már ennél korábban is, hiszen ekkor a négy rokon már túl is ad négy ekealjnyi földjén. Bár nem ismerünk róla forrásokat, mégis véleményem szerint ez a négy ekealjnyi föld része volt annak a tíz aratrumnak, amit még Detrik szerzett 1229-ben. Fia, Chernei Miklós ezt valamikor eladhatta a négy Ládinak, akik végül az említett négy ekényi területet továbbadták rokonuknak, Tódor fiának, Pósnak. Ládi Pós családjáról több információt is tudunk. Maga a família az északmagyarországi Tekes rokonsághoz tartozott.

35 A Tekes a környék jelentős nemzetsége volt, de anyagilag inkább a középrétegűekhez sorolhatjuk őket. Egyik központi birtokuk Ládon volt, ami a nemzetség ezen ágának családnevét is adta. Az apa, Ládi Tódor emellett birtokos volt az Abaúj vármegyei Enyickén is. Fia Pós mester pedig már comesi címet is kapott, ami nyilván anyagi előrelépést is jelentett számára. Ennek köszönhetően volt módja megvásárolni rokonai szuhogyi földjét is. Enyickét viszont nem ő, hanem testvére Domonkos örökölte apjától. Domonkosról tudjuk, hogy 1282-83-ban servien32 Árpádkori új okmánytár II, 1861. 36. 10. oklevél. 33 Györjfy Gy., 1987.784. 34 MOL DL 40073, ül. Györffy Gy., 1987. 809. (Ládi Tódor fia Pós mesternek ... Pós mester rokonai ugyanazon Ládról: János fia István és Miklós, Peturd fia Mortun és Sándor fia Sándor). 35 Engel P., 2001. Tekes rokonsága 1. 177