A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

sével Péterrel együtt Gömörbe kiküldött királyi ember, majd pedig 1289-ben arról szólnak a források, hogy az abaúji Enyickén birtokos.

36 Ládi Pós comesnek két gyermeke volt: Miklós és Anna. 1300-ban arról értesülünk, hogy: Nicolaus filius Poos de Lad (Ládi Pós fia Miklós) beleegyezik abba, hogy rokonai eladják Újabod birtokát.

37 Ezen Ládi Miklós természetesen megegyezik Ládi Csorba Miklóssal, de mint láthatjuk, a századfordulón még nem volt „Chorba dictus" (azaz nem Csorbának mondott). Bár nincs róla írott forrásunk, bizonyos, hogy Miklós örökölte Szuhogy birtokát. Ezt támasztja alá, hogy később utódai lettek a birtokosok itt. Az Árpád-ház kihalását követő zavaros időkben a környék középrétegű nemesei függő helyzetbe kerültek a nagy oligarcha-családoktól. A Tekes rokonság is, nyilván megijedvén Aba Amadé hatalmától, hamarosan átállt a tartományúr oldalára,

38 s védelme alá helyezték magukat. így tehát a Tekes nem tagjai is az északkeleti tartományúr familiárisai lettek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a nemzetség is szerepelt a kassai túszlistán: 1311. szeptemberében a kassai polgárok városi kiváltságaik védelmében megölték Aba Amadét, továbbá fogságba vetették két fiát és több hívét. Ezt követően Amadé özvegye kényszeregyezségre lépett a polgárokkal, amely garanciájául Amadé ligájából 46 túszt jelöltek ki a város számára. A 46 túsz között a 19. helyen „Churba"nak mondott Miklós szerepelt, aki minden kétséget kizáróan azonos a Tekes rokonsághoz tartozó Ládi Csorba Miklóssal.

39 A lista természetesen Amadé előkelőbb familiárisainak névjegyzéke. Miklós „középmezőnyben" elfoglalt helye tanúsítja, hogy tagja volt az Északkeleti-Felvidék jelesebb nemeseinek, de azért nem ő volt a leggazdagabb. „Helyezése" alapján, Amadé minden szempontból közepes jelentőségű familiárisának tarthatjuk. Ládi Csorba Miklós és Csorbakő Érdekes, hogy a túszlistán Miklós már Csorba-ként szerepelt, ezért is feltűnő, hogy a Szuhogy feletti csorbakői vár és az előneve megegyezik. Bár pontosan nem tudni, Ládi Miklós miért „Chorba dictus" (Csorbának mondott), de feltételezhető, hogy valamilyen testi hibája volt. Elképzelhető, hogy egy, a tartományúri háborúskodások alatt szerzett sebesülésről van szó. Ezt támasztja alá, hogy a Churba/Chorba személynevek a 15. századig jórészt dicti/dictus/dicto (mondott) szócskával álltak és csak 1400-tól terjedt el a Csorba vezetéknévként.

40 így tehát, mint jelző használták a Csorbát, ami szláv szóból, csorbaság, foghíjas, fogatlan melléknévi jelentéssel került a magyarba.

41 Megjegyzendő, hogy az elnevezés ugyan még utalhatna a nyelvjárásbeli „csorba partra", omlásos, leszakadt oldalra,

42 azaz esetleg a várhegy alakjára, azonban ez a feltevés nem állja meg a helyét, ugyanis a vár egy viszonylag alacsony, kevésbé meredek, sőt néhol lankás hegyen épült, ami nem mutat semmiféle „csorbaságot", érdekes alakzatot. A vár nevének „kő" utótagja pedig a középkori hegyi várak gyakori elnevezése, nem rejt magában más különösebb mondanivalót. 36 György Gy., 1987.784. 37 György Gy., 1987.784. 38 Kristó Gy., 1973. "Zsoldos A., 1997.352. 40 Szamota L-Zolnai Gy., 1902-1906. 137. 41 BenköL., 1984.555. 42 Kiss L, 1988.341. 178