A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

Csorbákéi a 17. század első felében A 16. század végén Szuhogyot is megközelítette a Török Hódoltság határvidéke. Ennek következtében a falu bekerült a török adózási rendszerébe. Előbb a füleki bégnek fizetett, majd 1596-tól, Eger elestétől az egri vilajet adóztatta. Török ura Vész Buliok pasa lett, aki kezdetben 4 kila búzát szedett be, majd 10 magyar forintot. Őtőle Juszap Csavusz szerezte meg a falut, ahol megnövelte az adókat és már 25 magyar forintot és 24 icce vajat szedett, de 1636-tól ezt is megemelte 38 magyar forintra, 34 icce vajra és további 16 szekér fára. Az utóbbi adóról megjegyzendő, hogy ez a 16 szekérnyi fa Egerben 16 forintot ért. Mindemellett a falu még köteles volt a szultánnak 1 juhot, 1 kila lisztet és 8 kila búzát adni.

150 Csorbakő utolsó Bebek-birtokosának, Katalinnak házasságával az egykori vár és megmaradt falvai a Herencsényi család tulajdonába kerültek. Magáról a várromról legközelebb csak 1607-ben emlékeztek meg a források. Ekkor már Herencsényi Mátyás és Bebek Katalin gyermeke, Herencsényi István volt a tulajdonos. „Prohibuit Egregius Stephanus Herenchényi, universos et sin / gulos vicinos, ac commetaneos, praecipue autem Incolas / civitatis et castri Szendreő utriusque conditionis milites / scilicet nobiles et Ignobiles, ab usu et pascuatione me / tarum sessionis ejusdem nobilitaris Csorbakő vocatae / ac comitatu Borsodiensi existentis habitae, sub onere florenorum 12."

I51 Mint látható, itt már csak mint nemesi telek szerepelt Csorbakő, azaz csak egy gazdasági földterület nevét adta ekkor. Herencsényi István Erdélybe ment, ahol megházasodott, elvette Garay Zsófiát, kitől Erzsébet nevű lánya született. Innen azonban ismét hazatért Szuhogyra, ahol azt hallotta, hogy Garay Zsófia meghalt, ezért újra megnősült. Mivel az első felesége nem halt meg, sőt utánajött Szuhogyra, ezért az esztergomi szentszék szétválasztotta Herencsényit a második feleségétől, Batta Klárától, akitől időközben egy második lánya is született. 1622-ben Bethlen Gábor Herencsényi István hűtlensége miatt Szuhogy falut eladományozta Abosi Bornemissza Jánosnak, de annak halálával az adomány érvénytelen lett, így az ismét visszakerült Herencsényi tulajdonba.

152 A csorbakői jószág további sorsát pontosan nyomon követhetjük a birtokosok fennmaradt végrendeletei alapján. Herencsényi István 1636-ban készített testamentumot, amelyben nagyobbik lányára, Erzsébetre hagyta a Bebek-féle javakat: „Én Herencsényi István etc. legelsőbben az én Üdvözítő Krisztusomban tündöklő lelkemet hagyom ő szent felségének kezeiben, a gyarló testemet az ő anyjának, a földnek, melyet, hogy az szuhogyi szentegyházban temetnék, az én boldog emlékezetű feleségem, gyermekeim teste mellé, kívánom. Ami jószágom vagyon, Szuhogyot egészben Csorba küvel együtt hagyom Erzsébet leányomnak."

153 Herencsényi Erzsébet időközben férjhez ment a szendrői vár főkapitányához, Csatóházi Móré Istvánhoz. Házasságukból gyermekük nem született, ezért Erzsébet halála után örökölt birtokát, Szuhogyot Csorbakővel együtt férjére hagyományozta, aki 1648. december 2-án készítette el végrendeletét, amelyben legelsőként Csorbakőről 1 ° Történelmi Tár, 1859. 113. 1 borsodi kila = 1 pozsonyi mérő = 62,08 liter, azaz 46,56 kg búza. 1 borsodi icce = 1 budai icce = 0,8393 liter. Bogdán /., 1991. 296, ül., 192. 151 BAZmL, IV. 501/c. Act. Jud. Prot. X. I. 227. (Kiváló Herencsényi István eltilt minden egyes szomszédot és a határost, különösen pedig Szendrő városának és várának mindkét állapotbeli lakóit, katonáit, ti. nemeseket és nemteleneket az ő Csorbakönek nevezett nemesi telke határainak használatától, legeltetésétől, amely Borsod vármegyében van, 12 forint büntetés terhe alatt.) 152 BAZmL, XV/17, 12. doboz, Szuhogy, 1229-1864., ill. Klein G.-Péchy-Horváth /?., 1939. 152. 153 BAZmL, XV/17, 12. doboz, Szuhogy, 1229-1864., vö. NRA Fasc. 1232. No. 48. 216